Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 11 fogadott szabályzathoz hasonlóan — nem nyert királyi jóváhagyást, és így a katolikus autonómia nem alakult meg, a másfél évtized múlva, 1917 decemberében a katolikus autonómiáról az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban pedig a katolikus egyetem létesítése expressis verbis már nem szerepelt.13 A második autonómiai kongresszussal egyidejűleg a katolikus egyetem felállításának kérdése napirendre került az 1900. és 1901. évi országos katolikus nagygyűléseken. Mihályi! Ákos cisztercita hittudományi főiskolai tanár — aki 1898. évi tanulmányában részletesen ismertette a külföldi katolikus egyetemek kialakulását és helyzetét — az 1900. augusztus 17-19-i országos katolikus nagygyűlésen beszédet tartott a katolikus egyetemről. Előadásában hangsúlyozta: „mi nem nyugodhatunk meg abban, hogy az állami egyetemek tanárai tudós férfiak, a mi ifjúságunk szelleme csak akkor lesz biztonságban, ha a tudós tanárok egyszersmind hithű katholikusok is! Sajnos, erre mindeddig nem gondoltunk s ez volt nagyrészt oka annak, hogy a katholikus intelligencziát úgyszólván elvesztettük. [...] addig nem szabad nyugodnunk, míg a katholikus ifjúságot [...] az egyetem kathedráin katholikus szellemben nem nevelik és tanítják [...] míg olyan főiskoláink nem lesznek, amelyekben minden tudomány összhangban van az Isten által kinyilatkoztatott vallással". A nagygyűlés ennek alapján úgy határozott, hogy „a magyar kath. intelligenczia megmentésére egy katholikus egyetem felállítását szükségesnek és elodázhatatlannak tartja". Ezért a nagygyűlés felkérte a püspöki kart egy katolikus egyetemet építő bizottság kinevezésére, amely „a kath. egyetem érdekében országos mozgalmat indítson s egyáltalában e nagy mű mielőbbi megvalósításán fáradozzék". E határozatot az 1901. évi országos katolikus nagygyűlés is megismételte; a javasolt bizottság kiküldésére azonban nem került sor, a püspöki kar érdemben nem foglalkozott e kérdéssel. ' 1903-ban Hanuy Ferenc pécsi hittudományi főiskolai tanár háromkarú katolikus egyetem Pécsett történő létesítésére tett javaslatot, ugyanabban az évben az erdélyi római katolikus státus igazgatótanácsa Gyulafehérvárott szintén háromkarú egyetem fokozatos kiépítését vette tervbe. E kezdeményezések meglehetősen irreálisak voltak, egy magas színvonalú, az állami egyetemekkel versenyképes katolikus egyetem létrehozásához ugyanis mindkét esetben hiányoztak a szükséges anyagi és szellemi feltételek. Mihályfi már az 1900. évi katolikus kongresszuson tartott szakosztályi előadásában hangsúlyozta, hogy a katolikus egyetem alapítása „napjainkban óriási sok áldozatot és nagy körültekintést igénylő mű", a jogi és orvosi fakultásokra tanári kart nehezen lehetne összehozni. Ezért 1903-ban élesen bírálta Hanuy tervét, amely „a katholikus egyetemet provinciális színezettel és provinciális korlátok között akarja megalkotni". Feltehetőleg a katolikus egyetem létesítéséhez szükséges feltételek biztosítása nehézségeinek felismerése is motiválta a püspöki kar feltűnő passzivitását ez ügyben. Mihályfi elsősorban katolikus tudósok nevelését tartotta fontosnak, emellett a következő 13 EPL Vaszary Cat 41. 1710/1894.; MOL К 721 1897-1/a, 1898-l/a, 1899-l/a, 1901-l/a.; Autonomia 1897. okt. 1. 1-2.; Magyar Állam 1897. okt. 16. 1., 1898. jan. 9. 1.; EPL Püspöki értekezletek jegyzőkönyvei és nyomtatványai. 1892-1908.;Tiszántúl 1900. ápr. 24. mell.; Hanuy Ferenc. Hetvenéves küzdelem az autonómiáért. Budapest, 1918.
