Századok – 2004
Tanulmányok - Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború V/1149
LOTARINGIA ÉS A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚ 1163 A hadjárat végeztével a gyalogezred legénységét, mintegy 1000 főt, 5 zászlóaljba osztva Komáromban helyezték el téli szállásra.Hugne 100 lovasát két kompániába vonták össze, majd hat vallon kompániával egyetemben a bányavárosokba küldték őket telelni. '9 Mind a lotaringiai gyalogság, mind a lovas kompániák komoly szerepet játszottak Győr meglepetésszerű visszafoglalásában, 1598. március 29-én.h " Jean de Nettancourt, Vaubecourt bárója,81 a Boppard-regiment alezredese döntő részt vállalt a vakmerő akcióban. Óés Hieronymus (Jérôme) de La Marche hadmérnök nyitottak utat a császári csapatoknak a városba egy petárda felrobbantásával.82 Vaubecourt feltételezhetően 1595-ben, Karl von Mansfeld csapataival érkezett Magyarországra a Charles de Lalaing parancsnoksága alatt álló francia gyalogezredben. 1596 februárjában, Lalaing távozása után már ő vezette az ezredet alezredesi rangban. Posztját Boppard kinevezése után is megtartotta és — nyilván Boppard távollétében — ebben a minőségében állt az élén a Komáromba téli szállásra vonult, majd a győri rajtaütésben részt vevő 5 zászló-78 Heischmann: i. m., 247. 79 ÖStA KA AFA 1590/12/2, fol. 566-68 (tévesen besorolt irat: valójában a „németalföldi, lotaringiai, vallon és francia" csapatokhoz kiküldött császári biztosok 1597 végén kelt jelentéséről van szó). ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 200 (1598) Exp., fol. 488v (febr. 25.). Az egyik kompániában 50 vértes, a másikban 50 lovas lövész szolgált egy 1597. decemberi mustrajegyzék szerint. Heischmann: i. m., 253. 80 Schwarzenberg jelentésébe® külön is megemlékezett a lotaringiai és vallon lovasság szerepéről: ÖStA KA AFA, Karton 39 1598/3/1 1/3, fol. 64-65 és 1598/4/1, fol. 73. Lásd még Baranyai Decsi János: Magyar História (1592-1598). Budapest, 1982. 375. 81 Jean de Nettancourt, Vaubecourt bárója, majd 1633-tól grófja, Orne és Choiseul bárója, Bauzée, Passavant és Herpont ura stb. (megh. 1642. október 4-én). A Nettancourt família Champagne azon régi és neves családjai közé tartozott, amelyek egyaránt (vagy felváltva) szolgálták a francia királyt és a lotaringiai herceget. A 16. század második felében a hugenottákhoz csatlakoztak, de a vallásháborúk idején végig mérsékelt magatartást tanúsítottak. Bourquin: i. m., 127. A Bari Hercegség területén is rendelkeztek birtokokkal. A két hercegségben a régi lovagi családok között tartották őket számon. Rosiè res Chaudenay: i. m. fol. 751v. Nobiliaire de Lorraine. Bm Nancy ms. 1127, fol. 29. Circourt, A. de: Nobiliaire de la Lorraine et de la Franche-Comté. Notes généalogiques sur les familles nobles. Év és h. n. Bm Nancy ms. 826 26. köt., fol. 329-30. Saint-Hillier: i. m. 126. Husson l'Escossois: i. m. fol. 194. 82 A robbantás végrehajtásáról, illetve a város ezt követő lerohanásáról lásd: Kaltenbaeck, J. B. \ Die Belagerung Raabs durch Adolf Freiherrn von Schwarzenberg, 1598. Eine Sammlung gleichzeitiger Documente, Zeitungen, Briefe, Lieder und Gedichte. Wien, é.n. 20. (lásd ÖStA KA AFA 1598/3/1 1/3). Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. 221-222 (és a 222. old. 8. jegyzetében szereplő irodalom). Egyes beszámolókban feltűnik bizonyos Cavias vagy Caujac „építőmester", aki állítólag Vaubecourt segítségére volt a robbantásban: Thou, Jacques-Auguste de: Histoire universelle, avec la suite par Nicolas Rigault. 9. köt. La Haye, 1742. 121., 214. Ens, Gaspard: Rerum Hungaricarum História novem libris comprehensa etc. Köln, 1604. 361. Cayet, P Victor: Chronologie septenaire de l'histoire de la paix entre les roys de France et d'Espagne, etc. Paris, 1605. 22-23. Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele, 1594-1598. Győr, 1913. 54. Vaubecourt vitte meg az örömhírt a prágai udvarba, ahol lovagi címet, jelentős pénzjutalmat (összegét illetően eltérnek az egyes beszámolók) és évjáradékot kapott a császártól. Istvánffy: i. m., 443. Mohi: i. m. 65., 69. Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza és korához, 1552-1600. Eger, 1897. 648. Heischmann: i. m., 247 (lásd az általa is hivatkozott ÖStA KA AFA 1598/4/ad 1.), Kaltenbaeck: i. m. 25. Thou: i. m. 121., 214. Ens: i. m. 361. Cayet: i. m. 22-23. Circourt: i. m. fol. 330r. Olyan hír is lábra kapott (egy Fugger-Zeitungban), hogy Vaubecourt végzett Győr török parancsnokával, Mahmud beglerbéggel is. Kaltenbaeck: i. m. 25. Reusner, Nikolaus: Rerum memorabílium in Pannónia sub Turcarum Imperatoribus, a capta Constantinopoli usque ad hanc aetatem nostram, bello, militiamque gestarum Exegeses sive Narrationes etc. Frankfurt, 1603. 291., 300.
