Századok – 2004
Közlemények - Demény Lajos: Veress Endre a román–magyar közös múlt kutatásának szolgálatában I/89
VERESS ENDRE, A ROMÁN-MAGYAR KÖZÖS MÚLT KUTATÓJA 117 utasításait Szászvárosszékhez a posták ügyében, valalmint Déva vára legrégibb leltárát 1640-ből. Ez utóbbi annál érdekesebb, mert magában foglalja a város részletes leírását. Fiatalkori tanulmányai közé tartozik Geszthy Ferenc dévai várkapitányról, Déva 16. századi iskolájának alapítójáról, aki az Ószövetség 1582. évi román kiadását támogatta. 1908-ban az Erdély Múzeum hasábjain kiadta A nagyenyedi kollégium jegyzői és Nemes Oskolai tanácsa című kéziratot. Veress román szakfolyóiratokban közölt fontosabb tanulmányai és levelezése Veress Endre román nyelven közölt fontosabb kiadványai közé tartoznak a már említetteken kívül még Gligora§cu vajda magyarországi bujdosásáról,6 2 az 1595. évi havaselvi törökellenes hadjáratról,6 3 a pápai nunciusok erdélyi tartózkodásáról 1592-1600 között6 4 Gheorghe Saul lovaskapitány történeti írásairól,65 az erdélyi románok vándorpásztorkodásáról Moldvában és Havaselvén,6 6 a régi magyar és szász történészek román vonatkozásairól6 7 és Barabás Miklós festő román kapcsolatairól6 8 készült írásai. Befejezésül Veress Endrének a román szakemberekkel fenntartott szoros kapcsolatainak néhány, eddig nem részletezett vetületeiről emlékezünk meg. Szó esett már a Grigore Tocilescu vezette román küldöttség hunyadmegyei látogatásáról, de a ránk maradt Veress beszámoló olyan részleteket tárt fel, melyek rég feledésbe vesztek. Ebből tudjuk, hogy a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Téglás kezdeményezésére román delegációt hívott meg Dévára 1902-ben. Téglás üdvözölte a vasútállomásra érkezett román vendégeket. Tocilescu válaszában „örömét fejezte ki afelett, hogy a műveiből Európa-szerte ismert Téglás Gábort személyesen is megismerheti". Szavaiban fellelhető a szokásos udvariasság, de valóban Téglás, az MTA tagja, a román tudományt is közelebbről érdeklő római kori Dacia régészeti leleteinek feltárásában úttörő munkát végzett. Veress beszámolója szerint a román vendégek között volt Gheorghe I. Lahovari, a Román Történelmi Társulat elnöke és a Román Akadémia rendes tagja, Grigore G. Tocilescu, a Bukaresti Tudományegyetem régészprofesszora, a Román Történelmi Társulat alelnöke és a Román Akadémia rendes tagja, Steíán D. Greceanu, a címertan neves kutatója, Mihai §utu, az éremtan elismert szakembere és a Román Nemzeti Bank kormányzója, Nicolae Gavrilescu műépítész, Arge§ O. Protopopescu, a Román Történelmi Társulat titkára, Ilié Bárbulescu, a Román Állami Levéltár igazgatója és több mint húsz román egyetemi hallgató. A küldöttség három egész napon át látogatta a megye nevezetességeit: a társulat múzeumát, Vajdahunyadot és a várat, Hátszeg vidékét és Sarmisegethusa feltárt műemlékeit stb. 62 Veress Andrei: Pribegia lui Gligora^cu Vodá prin Ungaria §i aiurea. Analele Academiei Románé. Memoriile SecÇiunii Istorice. Seria III. Tom. III-IV 1924. Különlenyomat. B. 1924. 68 o. 63 Uő: Campania cre§tinilor ín contra lui Sinan Pa§a din 1595. Uo. B. 1925. 66-145. 64 Uő. Nuntii apostoloci ín Ardeal 1592-1600. Uo. B. 1928. Különlenyomat 56 o. 65 Uő: Istoricul mare serdar Gheorghe Saul 1743-1785. Uo. B. 1931. Különlenyomat. 24 o. 66 Uő: Pästoritul ardelenilor ín Moldova §i fara Româneascâ. Uo. B. 1927. Különlenyomat 104 o. 67 Uő: Vechi istorici unguri §i sa§i despre istoria românilor 1760-1787. In: Analele Academiei Románé. Memoriile Sec{iunii Literare. В. 1927. Különlenyomat. 72 о. 68 Uő: Pictorul Barabás §i românii. Uo. B. 1930. Különlenyomat. 34 o. és 10 o. illusztráció.
