Századok – 2004

Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103

1146 KENYERES ISTVÁN Ezt a keretet immáron az Alsó-ausztriai Kamara szolgáltatta. Fontos megjegyez­nünk, hogy a rendek a század során sokszor tiltakoztak az idegen kormányszer­vek magyarországi tevékenysége ellen, elsősorban a bányakamarák és a legfonto­sabb harmincadok (a magyaróvári, a pozsonyi és a szlavóniai) kapcsán fejezték ki elégedetlenségüket. Az uradalmakkal kapcsolatban azonban nemigen merültek fel hasonló kételyek. Ezek a birtokok — szemben az említett bánya- és harmin­cadjövedelmekkel — nem elsősorban bevételeik miatt voltak fontosak, hanem speciális feladataik voltak, így pl. a bécsi udvartartás ellátását szolgálták, a 18. században pedig egyfajta vázát képezték az immáron valódi uralkodói „magán­birtokoknák" illetve koronabirtokoknak. A királyi/királynéi „magánbirtokok" utóélete: a koronauradalmak és az ural­kodó-család magánbirtokai a 18. században ,JSlotum est earn esse benignam intentionem et voluntatem nostram, ut suc­cessive universa Sacrae Regni nostri Hungáriáé Coronae bona a modernis pos­sessoribus recuperentur et ad eandem Sacram Coronam reapplicentur" - jelentet­te ki Mária Terézia a Zólyom és más uradalmak visszaváltása ügyében 1755- ben kiadott rendelkezésében.206 A resoltuióban az is szerepel, hogy a, királynő Viseg­rád visszaváltásával már meg is kezdte a koronajavak visszaváltását. Ε politika je­gyében történt meg a koronajavak nagyarányú felfejlesztése a 18. század közepén. Óbuda és az idekapcsolt volt visegrádi birtokok Komárom tartozékaként ke­rültek a Zichyek birtokába. Mária Terézia rendelkezései nyomán 1759-ben pert indítottak az uradalom visszaszerzésére, mégpedig azzal az indokkal, hogy ezek a birtokok régi királyi jószágoknak számítanak, és csak „tévedésből" kerültek a ko­máromi uradalomhoz. Végülis megegyezés útján, jelentős összeg és évjáradék fi­zetése fejében, 1766-ban vehette át a Magyar Kamara Óbudát.2 0 ' Ekkoriban ke­rült vissza Zólyom is az Esterházyaktól. 1755-ben sikerült megváltani Diósgyőrt az egri káptalantól, az Almássy és a Fáy családtól, és ugyanekkor került vissza Vi­segrád is a Stahrembergektől.20 8 1764-ben indult per a munkácsi uradalom vissza­szerzésére a Schönbornok ellenében, amely végülis 1786-ban a kincstár sikerével fejeződött be.20 9 Emellett igen fontos birtokot képzett a huszti uradalom is. Mind­ezen uradalmakat „koronauradalom", azaz „dominium coronalis" néven, ezentúl nem lehetett elidegeníteni, mivel a Szent Korona tartozékának nyilvánították.210 Jól mutatja immáron az elkülönítést az is, hogy a koronabirtokokkal szemben a Magyar vagy a Szepesi Kamara által kezelt, az államháztartás szükségleteit fe­dezni hivatott és elidegeníthető kincstári uradalmak megnevezésére a kamarai uradalom (dominium cameralis) vagy fiskális uradalom (dominium ßscalis) kife-206 Idézi: Nagy István-F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Bp. 1995. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 9.) 523. 207 L. Gál É.: Az óbudai uradalom i. m. 56-59. Nagy István: A Magyar Kamara 1686-1848. Bp. 1971. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 3.) 117. 208 Uo. és Nagy István-F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara i. m. 520. 209 Uo. 515. 210 Uo. 515-524.

Next

/
Oldalképek
Tartalom