Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1131 Több rendelkezés szól az uradalmi szőlők megműveléséről, miszerint karóztatni és árkoltatni kellett a szőlőket, ahova szükség esetén földet is hozathattak. A szüret és az aratás idején a kapitánynak személyesen jelen kellett lennie, nem hagyhatta, hogy a jobbágyok a mustot a szabadban tárolják, hanem rögtön a pincékbe kellett hordatnia. Az utasítás szól az erdők kezeléséről is, illetve egy uradalmi erdész kinevezéséről, aki egyúttal a tolmács funkcióját is ellátta. Az erdész feladata volt a kaszálók és aratás idején a földek felügyelete is. Az uradalom területi igazgatását ún. „alispánok" végezték, akik nem lehettek helyi lakosok, szállásuk a várban volt, de napközben az uradalmi gazdálkodást, így a majorságokat, a szántás-vetést, a kilenced és a tized beszedését és beszállítását tartoztak felügyelni. Minden este jelentést kellett tenniük a kapitánynak, aki kiadta számukra a következő napi rendelkezéseket. A magyaróvári kapitány feladatai közé tartozott a magyaróvári főharmincad és fiókjainak, a nezsideri, zurányi és rajkai fiókharmincadok felügyelete is. A főharmincadot a helyi uradalmi vámokra, illetve a korábban Pozsonyhoz tartozó fiókharmincadokra (pl. Zurányra) alapozva I. Ferdinánd hozta létre Máriával egyetértésben, 1531-ben.13 1 A főharmincad igencsak jelentős bevételeket könyvelhetett el, az 1570-80-as években évi 70.000-80.000 Ft-ot13 2 - köszönhetően a virágzó marhakereskedelemnek.13 3 A harmincad bevételei igen nagy jelentőséggel bírtak a bécsi udvar finanszírozása tekintetében, ugyanis az udvari pénztár 1557. és 1576. között fennmaradt számadáskönyvei (Hofzahlamtsbücher) szerint 13 év alatt a magyaróvári főharmincadból 341 632 Ft (427 040 rajnai Ft), azaz évi átlagban 26 279 Ft folyt be. Ezzel a kamarai hivatalok közül a magyaróvári harmincad számított az egyik legnagyobb befizetőnek. [Ugyanezen időszakban a pozsonyi sóhivatalból összesen 8788 Ft (10 985 rajnai Ft), azaz éves átlagban 676 Ft került befizetésre.]13 4 Azt is tudni lehet, hogy a magyaróvári főharmincadból Bécsbe utalt összegek egy részét az uralkodó gyermekeinek udvartartására fordították.13 5 Nem véletlen tehát, hogy a főharmincad ellenőrzését a magyaróvári kapitányra bízták. 131 Kenyeres I.: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai i. m. 132 Kenyeres /.: A királyi Magyarország bevételei i. m. 93-94. Zimányi Vera-Prickler, Harald: Konjunktúra és depresszió a XVI-XVII. századi Magyarországon az ártörténet és a harmincadbevételek tanúságai alapján. Kitekintés a XVIII. századra Agrártörténeti Szemle 16. (1974) 1-2. sz. 102. 133 Hogy milyen szoros összefüggés volt a harmincadbevételek és az uradalom között, jelzi, hogy már Mohács előtt is az uradalom puszta falvai legelőinek jórészét bérbe adták, minden bizonnyal, mint ahogy azt az 1566. évi urbárium is jelzi, elsősorban a marhakereskedőknek. Pl. Pfingstmarkt/Pfinstagmarkt (Csütörtökhely) legelőit évi 420 Ft-ért adták bérbe a marhakereskedőknek. MOL Ε 156. Fasc. 73. No. 20. fol. 377r. Amikor Pfingstagmarkt-ot 1584-ben horvát telepesek újra kívánták telepíteni, ezt az Alsó-ausztriai Kamara nem támogatta, mondván a szabad legelők csökkentése révén nem csak az uradalom esne el a jelentős legelőpénztől, hanem a harmincadbevételekre is negatív hatással lett volna. Felix Tobler: Horvát betelepülés Moson megyébe a XVI. században. Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történtéhez, i. m. 61-62. 134 A különböző hivatalok által befizetett összegek 26,5%-a, míg a Hofzahlamt összbevételének 4,2%-a származott a magyaróvári főharmincadból. Rauscher, P.: Zwischen Ständen und Gläubigern i. m. 296-309. Uő.: Die Finanzierung des Kaiserhofes in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. Frühneuzeit-Info 12. (2001) Heft. 2. 57. (Tabelle 5.). 135 Pl. 1569-ben az óvári főharmincadon befolyt 66.852 magyar Ft-ból az udvari pénztárba utalt 14.023 Ft-on, valamint az Alsó-ausztriai Kamara pénztárosához befizetett 16.000 Ft-on felül még további 4800 Ft-ot fordítottak a négy főherceg ellátására, de jutott pénz a bécsi császári istál-
