Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1117 tői kezdve a Salm család tagjai, majd 1580-ban Erdődy Pálffy Miklós kapja meg a pozsonyi „honort", akinek sikerül örökletessé tenni (1599) a főispáni címet.7 1 A Mohács utáni kormányzati rendszerben különlegesnek számító pozsonyi ispánikapitányi honor fenntartását — véleményem szerint — Pozsony és a pozsonyi vár kiemelt szerepe indokolhatta. Mivel az ország új fővárosa Pozsony lett, az uralkodó gyakran fordult meg itt, és ekkor a várat használta rezidenciául, amelynek fenntartása és ellátása a pozsonyi ispánra és kapitányra hárult. A költséges építkezésekről és a várbeli katonaság élelmezéséről az uralkodó gondoskodott továbbra is, hiszen ezeket a tekintélyes terheket a pozsonyi uradalomból nemigen lehetett előteremteni.72 Mária királyné birtokai és jövedelmei I. Ferdinánd mint magyar király ugyan igényt tartott a királynéi birtokok feletti rendelkezésre, 1527-ben azonban kénytelen volt Mária igényeit, igaz közvetve, de elismerni.'3 Az igazán fontos kérdésben, a magyarországi birtokok sorsáról nem sikerült megegyeznie, sőt nem hogy ezeket nem tudta megszerezni Máriától, hanem — egyéb kötelezettségei miatt —további jövedelmeket kellett átengednie. Mária ugyan 1531-től németalföldi helytartóként elhagyta az országot, azonban továbbra is igényt tartott magyarországi jövedelmeire, mivel brüsszeli udvartartásának tetemes költségeit jórészt innen fedezte. Ferdinánd felesége, Jagelló Anna mint magyar királyné ugyanakkor tétova kísérletet tett arra, hogy ő is királynéi birtokra tegyen szert: 1527-ben Ferdinándhoz intézett levelében királynéi birtokok gyanánt a felső-magyarországi bányavárosokat (Gölnicbánya, Telkibánya, Szomolnokbánya és Rudabánya), valamint stratégiailag fontos várakat, így Murányt, Likavát és Árvát kérte életfogytig használatra.7 4 Ezen birtokok megszerzésére azonban semmi esély sem kínálkozott, mint látható, olyan birtokokat szeretett volna Anna megszerezni, amelyek korábban nem tartoztak a királynéi javadalmak közé (Likava ugyan egy ideig Ciliéi Borbála kezében volt). Ugyan a kért birtokok egytől-egyig az ellenlábas Szapolyai birtokai voltak, így Ferdinánd akár oda is adományozhatta volna ezeket, azonban biztosan állíthatjuk, hogy ha ekkor tartósan kezére jutottak volna is, akkor sem tette volna meg, hiszen ez egyrészt a rendek ellenállásába ütközött volna, más-71 A pozsonyi főispánokra ld. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai. 1526-1848. Bp. 1994. 92-93. Vö: I. Rudolf király Pozsony megyéhez, miszerint a pozsonyi vár kapitányságát és a megye főispáni tisztét Pálffy Miklós halála után két fia számára is odaadományozta. 1598. május 16. ÖStA HKA HFU RN 65 Konv. 1598. Mai. fol. 54. Id. még utasítás a Magyar Kancelláriának, miszerint Pozsony megye főispánságára szóló jog Pálffy Miklós két idősebb fia unokáira is kiteijesztendő. 1599. július 26. Uo. RN 66. Konv. 1599. fol. 558. 72 Az uradalomra ld. Urbáriumok. XVI-XVII. század. Szerk.: Maksay Ferenc. Budapest, 1959. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 7.) 175-239. 73 Valószínűleg ezért is íratta át Mária Ferdinánddal az 1515. évi házassági szerződést. Heiß, G.: Politik und Ratgeber Maria i. m. 168. Ferdinánd viszont II. Lajos 1522. évi adományát nem erősítette meg! 74 Die Korrespondenz Ferdinands I. Familienkorrespondenz Bd. 3. Lfg. 1-3. 1531 und 1532. Bearb. von Herwig Wolfram u. Christiane Thomas. Wien [u.a.], 1973-1978. (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs, 58.) No. 141a. 718.
