Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
1042 PÁLFFY GÉZA Miksa főherceggel szemben ülhetett, de tíz esztendő múlva ugyancsak Miksával szemben találjuk a néhány héttel később éppen általa lefogatott Khlesl bíborost is. Nehézséget az ülésrend összeállításában a kardinálisokkal kapcsolatban pusztán az okozhatott, ha a pápai nuncius is bíboros volt. 1647-ben ez még nem jelentett problémát, hiszen Harrach kardinálissal ellentétben Camillo Melzi capuai érsek csak jóval később (1657-ben) lett bíboros, így az asztal jobb oldalán nyugodtan Harrach jobbjára ültethették. 1687 őszén azonban komolyabb vita támadt, hogy a József főherceg magyar trónörökösnél tartandó audiencián, majd a királyi lakomán milyen sorrendben és milyen széken üljön Francesco Buonvisi bíboros-pápai nuncius és Kollonitsch Lipót bíboros-bécsújhelyi püspök. Az előbbi ugyanis sérelmezte, hogy Kollonitschcsal azonos típusú, azaz karfa nélküli, csupán háttámlás, vörös bársony bevonatú székre kívánták ültetni, amilyen a korabeli ceremóniarend szerint a követeknek és a magyar főméltóságoknak is járt. Az ezzel kapcsolatban 1687. november 10-én Ferdinand Josef Fürst von Dietrichstein főudvarmesternél tartott tanácskozás komolyabb viták után, de elutasította a büszke nuncius kérését, elsősorban arra hivatkozva, hogy rangban nem tehetnek különbséget az úgynevezett „nemzeti" és „nem nemzeti" kardinálisok között.181 Külön hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy a magyar király a bíborosok méltóságát a világi hercegekénél alacsonyabb rangúnak tekintené, hiszen azokat náluk mindig is előkelőbbnek tartották.18 2 Buonvisi részben mégis sikerrel járt, hiszen a lakomán végül az asztal jobb oldalán Kollonitsch bíboros balján, azaz Lipót császárhoz és József királyhoz legközelebb ült, noha az utóbbi és a nuncius közé azért Dietrichstein főudvarmester idősebb Kéry Ferenc előmetélőt odaállította. Buonvisi egyébként már Eleonóra Magdolna királyné 1681. évi soproni koronázásakor is gondot okozott Johann Maximilian Lamberg főudvarmesternek a ceremóniarend kidolgozásában. A szeptember l-jén tartott római konzisztóriumon kardinálisi címet nyert nuncius a korabeli szokásoknak megfelelően ugyanis I. Lipóttól ekkor ünnepélyes formában még nem kapta meg a birétumot,183 ezért „in publico" nem volt hajlandó az asztalnál helyet foglalni. Kérésére a főudvarmester azonban biztosította, hogy a teremben egy függöny mögül titokban nézhesse végig a díszebédet. Buonvisi viszont annyira kíváncsi volt, hogy már az uralkodópár bevonulása előtt előjött „rejtekhelyéről", és végül inkognitóját csak nehezen megőrizve tudta a nyilvános lakomát végignézni.184 181 „die distinctio inter cardinales nationales et non nationales kan hirinfahls nicht adraittirt werden, weillen iene eben sowohl alß diße filii summi pontificis sein, und allso eine den andern gleich zu considerirn." ÖStA HHStA ZA Prot. Bd. 4. fol. 280-283. 182 „serenissimus rex Hungáriáé declaret cardinalitiam S. R. E. dignitatem minus decorandam et inferiorem multis principibus saecularibus, quibus cardinales nunquam cesserunt, et semper praecesserunt" Uo. fol. 282-283. 183 Ezt majd csak 1682. január 11-én kapta meg Bécsben. ÖStA HHStA ÄZA Kart. 13. fol. 1-10. 184 „Obgehörtermasßen ist der herr cardinal Bonuisi nuntius apostolicus nicht in publico erschiennen, weiln er dan verlanget gehabt, dem königlichen krönungs-mahle all'incognito zu zuschauen, ist ihme solches gerne vergönnet, und durch den hoffsecretarium engedeütet wordten, daz er sich durch des kayserlichen herrn oberstcammers quartier, in ein neben zimmer verfliegen, alwo man einen Vorhang bey der thür, und ihme gelegenheit machen wolte, die taffei zu schauen. Es ist aber der herr cardinal sambt dem abbate Spada noch vor anhebender mahlzeit in einem
