Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
KORONÁZÁSI LAKOMÁK A 15-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1029 szék különféle kupái, tálai és egyéb edényei is mind a bécsi udvarból, részben Y Károly egykori gyűjteményéből származtak.115 A lakoma ceremóniarendjének új és hagyományos elemei összességében kiválóan tükrözték azt a különleges helyzetet, amelyet a Magyar Királyság ebben az időben a közép-európai Habsburg Monarchiában elfoglalt. Bár Bécsben sem volt senki számára kérdés, hogy Magyarország a birodalmon belül önálló államisággal rendelkező királyság, sőt, ez kifejezetten növelte a monarchia európai tekintélyét, a legalapvetőbb kérdésekben — a Ferdinánd idejében megvalósult centralizációs intézkedéseknek köszönhetően — ez időben már a bécsi udvar hozta meg a döntéseket.11 6 1563-tól tehát ezek közé számított a magyar királykoronázási lakoma ülésrendjének összeállítása is, azaz ettől kezdve ezt már nem a késő középkori Jagelló-udvar hagyományai, hanem a bécsi közös udvar nyilvános lakomáinak gyakorlata szabta meg. A magyar rendek azonban a királyi asztalnál mindig képviseltetve voltak, még ha eleinte — nádor nem lévén — pusztán az esztergomi érsek által. Ez azonban a Cseh Királysághoz képest még mindig kedvezőbb helyzetet jelentett, hiszen ott — legalábbis 1562. szeptember 20-án Miksa király, majd másnap felesége, Mária királyné prágai koronázásán — Ferdinánd császár és Miksa király közös asztalánál a cseh előkelők közül senki sem kapott helyett; bár nyitott kérdés, hogy ezt a korábbi hagyományok mennyire befolyásolták.117 Ezt igazolta a 16. század további két koronázási lakomájának, Mária királyné másnap (1563. szeptember 9-én), majd Rudolf főherceg 1572. szeptember 25-én tartott bankettjeinek rendtartása is. Mária királyné díszebédje szinte teljesen lemásolta az előző napi ünnepséget. Kivételt pusztán az jelentett, hogy Miksa mellett ezúttal az asztalfőn ott ült a frissen koronázott királyné, valamint a két főherceg mellett — feltételezhetően az asztal bal oldalán — Anna és Erzsébet főhercegnők is. A rendeket ezen a napon ugyancsak vendégül látta új uralkodójuk, sőt, miután Miksa a magyar előkelők előtt megjelent, őt Zrínyi Miklós arra kérte, hogy „ősi szokás szerint egy nagy megaranyozott ezüst vederből, melyet három ember is alig bírt fölemelni, a magyar korona rendjeinek egészségére igyék", amit ő meg is tett.11 8 Ε tettét a helyszínen lévők többsége követte, így a nagy vödröt többször kellett utántölteni, ami sokak számára emlékezetes eseménnyé tette Mária királyné koronázását. 1572 szeptemberében Rudolf főherceg díszebédjét ugyancsak az esztergomi érsek palotájában, egyúttal Rudolf és Ernő főhercegek szállásán tartották, amelyet az esemény előkelőbbé tétele érdekében 800 forintnyi befektetéssel fel is újí-115 A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Vál. és szerk. Katona Tamás. Bp. 1979. (Bibliotheca Historica) 189. (a forrás latin változataira ld. a Függeléket) 116 Pálffy G. \ A Magyar Királyság integrációja. . 117 1. Ferdinánd és Miksa király mellett a királyi és királynéi koronázási ebéden mindkét alkalommal még Miksa felesége, Mária királyné, valamint Albert bajor herceg és hitvese, Anna, valamint Tiroli Ferdinánd és Károly főhercegek, illetve Anna és Erzsébet főhercegnő kaptak helyet. Mindeközben „alten gebrauch nach, so bey den vorigen crönungen auch gehalten worden, noch aindlif tafeln gestannden, dern ain jeder lanndtofficier gehabt..." Die Krönungen Maximilians 116-117. és 124. 118 Krizko P.: Az 1563. évi koronázás 45., valamint újabban Péter Katalin·. A királyi méltóság megjelenítése. História 25. (2003) 3. sz. 19.
