Századok – 2004

Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005

1026 PÁLFFY GÉZA kásokat, és Miksa főherceg számára is teljességgel elfogadható személy lehetett. Az uralkodó italainak szervírozásért ugyanakkor az országgyűlésről betegsége miatt hiányzó pohárnokmester, Batthyány Kristóf képviseletében fia, Boldizsár felelt."' Az utóbbi kiválasztása is tudatos lehetett, hiszen korábban ő ugyancsak szolgált a bécsi udvarban.9 8 A koronázási palástot viselő trónörökös ruhájára vi­szont Pethő János főkamarásnak kellett gondot fordítania," akiről szintén tud­juk, hogy az 1550-es évek elején pohárnokoskodott a Hofburghan.10 0 Végül az étekfogók személyére a tanácsosok kereken negyven, kizárólag magyar főurat, bárót és nemesifjat jelöltek, akiknek kiválasztása jól tükrözte a korabeli magyarországi politikai elit összetételét. Ok ugyanis szinte mindannyian a Magyar Királyság éppen aktuális országos főméltóságait, katonai és egyházi ve­zetőit adó famíliák soraiból kerültek ki, kivételt pusztán az Alaghy család első ne­vezetesebb tagja (János), Regéc várának ura,10 1 valamint bajnai Both Gáspár, Büdy Mihály és Gyulay János jelentettek. Mindezek ismeretében a posztokért biztosan komoly küzdelem folyt, és valószínű, hogy az igen befolyásos Nádasdy Tamás nádor halálát (1562) követően kijelölésükben elsősorban Oláh Miklós ér­sek-helytartó-főkancellárnak, a magyar tanácsosoknak és a velük való kapcsola­toknak lehetett komolyabb szerepe. Talán ezzel magyarázhatjuk, hogy az étekfo­gó-jelöltek közé — alighanem Oláh titkára, Istvánffy Miklós javaslatára — beke­rülhetett a politikai elithez nem tartozó említett Both Gáspár és Gyulay János, Istvánffy két közeli rokona is.102 A koronázási lakoma három szemtanújának (Liszthy János királyi titkár, Istvánffy Miklós történetíró és a körmöcbányai követek10 3 ) leírása teljességgel igazolja, hogy Ferdinánd és bécsi tanácsadói elfogadták a magyar rendek 1561. és 1563. évi javaslatait. A pozsonyi érseki rezidencián — amely a székesfehérvári préposti házhoz hasonlóan egyúttal a trónörökös szállása volt — déli 12 órától 97 „Magistri pincernarum loco, qui est Christopherus Bathiani, sit pincerna eius filius Bal­thasar Bathianij." Die Krönungen Maximilians 184. 98 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 87. Konv. A. fol. 24-25. (1563); ÖStA Hofkammerarchiv [a továb­biakban HKA] Familienakten Ζ 71. fol. 4. (1566) és Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban. Batthyány Ádám (Bécs 1630-1659). Korall: Társadalomtörténeti folyóirat 9. (2002. szept.) 58., valamint személyére (a korábbi irodalommal) legújabban vö. még István Monok-Péter Ot­vös-Edina Zvara: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Eisen- Stadt 2004. (Burgenländische For­schungen Sonderbd. 26.) 99 „Magistro cubiculariorum, domino Johanni Petheu, ineumbit cura vestiendi regis." Die Krönungen Maximilians 184. 100 1551: ÖStA HHStA OMeA SR Schachtel 182. Nr. 30. fol. 10.; 1553: Uo. Nr. 32. fol. 20.; 1554: Friedrich Firnhaber: Der Hofstaat König Ferdinand's I. im Jahre 1554. Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen 26. (1861) 19.; 1556: ÖStA HHStA OMeA SR Schachtel 182. Nr. 36. fol. 123. 101 Szabó András: Egy elfelejtett Luther-követő főúr a 16. századból: Alaghy János. In: Tanul­mányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk. Fabinyi Tibor. Bp. 1984. 209-221. 102 Istvánffy Miklós felesége Both Gáspár testvérének, Györgynek a leánya, Erzsébet volt, édesanyját pedig Gyulay Hedvignek hívták. Hrvatski drzavni arhiv, Zagreb; Obiteljski i osobni arhiv- ski fondovi, Arhiv Draskovic, Kut. 90. Spisi drugih obitelji, Both de Bajna, 1575. és Kut. 91. Spisi drugih obitelji, Istvánffy, Both i. dr. passim. 103 Ezek részletes bibliográfiai adataira ld. a Függelék I. részét (1563 dátum alatt), valamint vö. még S. Holcík: A pozsonyi koronázási ünnepségek 21-22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom