Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
1016 PÁLFFY GÉZA nak — ismerjük a néhány nappal később a budai udvarban tartott esküvői ebéd asztali rendtartását is.5 5 Mivel a királynéi lakomák későbbi és egyéb analóg példák alapján általában csaknem teljesen hasonló rendtartás szerint zajlottak az uralkodók trónra emelését követő bankettekkel, segítségül szolgálnak a nyilvános lakomák éppen aktuális asztali ceremóniarendjének megállapításához. A nápolyi származású Beatrix királyné 1476. december 12-i fehérvári koronázását követő lakomát a királyi pár szállásán, egy feldíszített boltíves teremben tartották. A hosszúkás királyi asztalt három lépcsőnyi magasságú emelvényre állították, amelynél az uralkodópár középen kiemelt pozíciót kapott, majd a többiek „rangfokozat szerint" foglaltak helyet: a királytól jobbra a nápolyi királyfi (Francesco), a bari érsek (Antonio d'Ayello vagy di Taranto), továbbá a nápolyi király képviselői, végül a ferrarai és a velencei követ. A királyné mellett ugyanakkor Kristóf bajor herceg, majd Lajos pfalzi választófejedelem követe, végül Ottó bajor herceg képviseletében tanácsosai ültek. A felszolgálást forrásaink egybehangzó állítása szerint az ország legelőkelőbb főurai (mint étekfogók) végezték. Az elkészített huszonnégy fogást az idő előrehaladta miatt végül csak részben tálalhatták fel, hiszen még egy rövidebb lovagi torna is szerepelt az ünnepi programban. A december 17-én a budai vár dísztermében tartott nyilvános esküvői lakoma királyi asztalának ülésrendje csaknem helyről helyre lemásolta a néhány nappal korábbi székesfehérvárit, miközben az étekfogók feladatait ekkor is kizárólag magyar főurak látták el. Figyelemreméltó azonban, hogy a király és a királyné étkei előtt Podjebrád György néhai cseh király fia, Hynek (magyarosan Hinkó), Újlaky Miklós bosnyák király, Frigyes lignitzi és János ratibori herceg, azaz négy királyi-hercegi méltóság vonult. Hasonlóan külön étek-elöljárók, magyarosan asztalnokok (lat. antecessor fericulorum, általában négy-négy német, cseh vagy magyar főúr) haladtak a nápolyi királyfi és a különféle követek étkeit felszolgáló magyar étekfogók előtt is.56 S noha a kilencszintes uralkodói pohárszék legalsó ré-55 1476: Eschenloer krónikájának új kritikai kiadása: Peter Eschenloer: Geschichte der Stadt Breslau. Hrsg. und eingeleit. Gunhild Roth. Teilband II. Münster-New York-München-Berlin 2003. (Quellen und Darstellungen zur schlesischen Geschichte 29/11.) 991-999., magyarul: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054-1717. Összegyűjt, és jegyzetekkel kísérte Szamota István. Bp. 1891. 105-108.: Nr. X.; Seybold jelentése (eredeti szöveggel): Borsa Béla: Reneszánszkori ünnepségek Budán. Tanulmányok Budapest múltjából 10. (1943) 44-53. és további adatok 35-37., ill. magyarul: Martius Galeot könyve Mátyás király jeles, bölcs és elmés mondásai és tetteiről. Hozzá járul Carbo párbeszéde Mátyás dicső tetteiről, s egykorú emlékirat a király mennyegzőjéről. Közli Kazinczy Gábor. Pest 1863. elsősorban 123-124. és 128-130., valamint az irodalomból vö. még Berzeviczy Albert: Beatrix királyné (1457-1508). Történelmi élet- és korrajz. Bp. 1908. (a kötetet az Arcanum Kiadó által megjelentetett CD-változaton használtam) és újabban E. Kovács Péter: Magyarország és Nápoly politikai kapcsolatai a Mátyás-korban. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére 239.; 1502: Anna királyné heroldja, Pierre Choque de Bretagne jelentése (eredetiben): Marczali Henrik: Közlemények a párisi nemzeti könyvtárból. Magyar Történelmi Tár 23. (1877) 107-108.: Nr. III., ill. magyar fordításban: Régi utazások 140-141.: Nr. XIII., valamint az irodalomból vö. még Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete 1501-1506. Századok 11. (1877) 755-757.; Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje. Uo. 29. (1895) 706-708.; Fógel J.: II. Ulászló udvartartása 13L-132.; Dobosy Tibor: Pierre Choque, Anna magyar királyné francia kísérője. Bp. 1940.; újabban Birkás Géza: Francia utazók Magyarországon. Szeged 1948. (Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Philologica Tom. XVI., Ser. Nov. Tom. II.) 27-29. 56 Vö. Kubinyi Α.: A királyi udvar 317.; az asztalnok elnevezésre: Radvánszky B.: Magyar családélet 181. és újabban Magyar udvari rendtartás 25-26.
