Századok – 2004
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei IV/1000
1000 KRÓNIKA — felismert. Ehhez az ún. akciórádiusz-elmélethez szorosan kapcsolódott Az országút szélére vetett ország (A magyar állam fennmaradásának kérdése a Mohácstól Buda elestéig terjedő időben) című, először a Kortárs 1971-72-es évfolyamában, utóbb 1975-ben önálló kötetben megjelent tanulmányában kifejtett ún. Szulejmáni ajánlat koncepciója, amely a fenti katonai racionalitás alapján azt állította, hogy Szulejmán először nem fegyverrel akarta elfoglalni az országot, hanem hódoltatással kívánta kiterjeszteni hatalmát. A döntően hadtörténeti megfontolásokon nyugvó elméletben Perjés racionális magyarázatot keresett a Mohácstól Buda elestéig terjedő időben lezajlott eseményekre, mivel pályája során mindvégig hitt a történelem és azon belül a háborút irányító katonai döntések racionalitásában. A kibontakozott, évtizedekig újra és újra föllobbanó, nemzetközi hullámokat keltő vitában a hazai történészek és turkológusok rendre cáfolták elgondolásának alapvető elemeit, kimutatták, hogy az általa számolt 180 napnál a Magyarországot érintő hadjáratok ténylegesen mindig mintegy három-négy héttel hosszabb ideig tartottak, hogy az oszmán vezetés döntéseit a katonai racionalitás helyett sokkal inkább a vallási-ideológiai megfontolások irányították, szemére vetették forráskezelését, Perjés azonban élete végéig kitartott álláspontja mellett. A történetírók munkáinak értékét azonban — amint azt R. Várkonyi Ágnes Perjés Seregszemle című tanulmánykötetének bevezetőjében megfogalmazta —, nem a lezárt, megdönthetetlen vélemény, sokkal inkább az írói látásmód, az igaz ságkeresés elkötelezettsége, a művek logikai rendszere és továbbgondolásra késztető töltése adja. Márpedig az objektív historiográfusnak el kell ismernie, hogy Perjés Mohács-koncepciója egy sor, korábban nem kutatott új tényezőre hívta fel a szakma figyelmét (hadseregellátás, a török döntéshozók tájékozottsága, a döntéshozás mechanizmusa, az oszmán hadsereg európai háborúinak térbeli és időbeli korlátai), s sokkal többet lendített a tudományon, mint megannyi unalmas monográfia. Perjés Géza kérdésfeltevései, éles logikával, kristálytiszta gondolatmenettel megírt művei ma is rendkívül erős hatást gyakorolnak olvasójukra. Zavarba ejtő sokoldalúsága mellett ez a másik oka, hogy immáron lezárult életművének oly nagy része volt és marad a következő generációk korszerű múltszemléletének, történelmi tudatának formálásában. Hausner Gábor HÍREK A Magyar Történelmi Társulat „Műhelybeszélgetések" címmel új vitasorozatot indít Az elmúlt évek jelentős figyelmet kiváltott előadásai után 2004. szeptemberében a Magyar Történelmi Társulat új sorozatot indít. A havi rendszerességgel jelentkező rendezvények célja, hogy a szakmai és érdeklődő közvéleményt foglalkoztató aktuális történeti kérdéseket különböző szempontból vegyék górcső alá.
