Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között 885
890 С. TÓTH NORBERT —, érkezett július 28-án Esztergomba, itt egy hetet töltve augusztus 4-én közhírré tétette György végrendeletét,6 1 majd Visegrádra ment.6 2 Ezek alapján július 17-től 28-ig eltelt időszakot a következőképpen rekonstruálhatjuk: A király minden bizonnyal Zólyom környékén vadászott, ahonnan kényelmes menetben indult el Visegrád felé. Közben György püspök hazaindult Esztergomba. A kb. 110 km-es utat 3-4 nap alatt tehette meg, így székhelyére leghamarább július 21-én érkezhetett. Itt, Esztergomban érhette a halál, amelynek híre 1-2 nap alatt juthatott vissza Zsigmondhoz. Mivel a király július 28-án érkezett Esztergomba, Selmecről legkorábban július 26-án vagy 27-én reggel indulhatott el. Ez azt jelenti, hogy György püspök július 24-én vagy 25-én halt meg. Hohenlohe György halála után Zsigmond — talán meglepő módon — Pálóci György erdélyi püspököt nevezte ki esztergomi érsekké. A kinevezés időpontja meglehetős pontossággal behatárolható: Pálóci György 1423. szeptember 3-án Budán ad ki oklevelet, amelyben még mint erdélyi püspök szerepel,63 szeptember 6-án a királyi különös jelenléten folyó perben viszont már mint erdélyi püspök és választott esztergomi érsek tűnik fel.6 4 Azonban a pápai megerősítésig Pálóci csak erdélyi püspökként gyakorolhatott joghatóságot, érsekként még nem volt erre joga/felhatalmazása. Ezt Zsigmond király levele is megerősíti, aki október 20-án megparancsolta a besztercei dékánság dékánjainak és plébánosainak, hogy mivel György még nem kapta meg a pápai megerősítést az esztergomi érsekségre, a püspökségnek járó évi censust és jövedelmeket neki fizessék meg. A dékánságbeliek ugyanis értesülve arról, hogy Györgyöt Zsigmond érsekké tette, az az évi censust és jövedelmeket már nem akarták neki kifizetni attól tartván, hogy utóda is be akarja majd hajtani rajtuk azokat.6 5 A pápai megerősítésére végül november 10-én került sor.6 6 Hohenlohe György esztergomi ténykedéséről meglehetősen rossz vélemény alakult ki a magyar történetírásban. így például Kamerer Ernő a Zichy okmánytál" lapjain „Zsigmond király hírhedt kegyencze"-ként említette,67 illetve egy másik helyen: „Érdekes ezen okmány, mert közel hozza Zsigmond király kegyenczének Hohenlohe György passaui püspöknek halálozási idejét és megerősíti az Esztergomban viselt dolgairól chronistáink által feljegyzett jellemzést, ama nagymérvű rendetlenségről adván hirt, amelyben Pálóczi György erdélyi püspök az érsekséget átvette."68 Kérdés, hogy e vélemény forrásokkal is alátámasztható-e vagy elmarasztalása csak az oklevelek önkényes értelmezéséből fakad? Kamerer megállapításait arra alapozta, hogy Pálóci György érsek a kinevezése utáni napokban a 61 Altmann I. 5598. 62 Engel Pál: Zsigmond király itineráriuma 1387-1437. Kézirat. (=Engel: Itinerárium) 84. 63 DL 105480. 64 Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeö. A zichi és vásonköi gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Szerkesztik Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kamerer Ernő, Döry Ferenc, Lukcsics Pál. I-XII. Bp., 1871-1931. (=Zichy) VIII. 104., szeptember 2-i kelettel. (DL 79826.) 65 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen begründet von Franz Zimmerman IV Bearbeitet von Gustav Gündisch. Hermannstadt, 1937. 204. 66 DF 288861. 67 Zichy VIII. 61. 68 Zichy VIII. 105.
