Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Corvin János házassága és a magyar diplomácia 955
CORVIN JÁNOS HÁZASSÁGA ÉS A MAGYAR DIPLOMÁCIA 965 A házassági szerződés megkötésére azonban csak 1487-ben került sor. A késedelemnek elsődleges oka a frankfurti birodalmi gyűlés határozata lehetett. Mátyás, aki azt remélte, hogy Habsburg Miksával szemben őt választják meg római királynak, a számára kedvezőtlen döntés után kivárt, és arra gondolt, hogy mivel 1486 második felében VIII. Károly és Miksa, mint Burgundia hercege, hadban álltak egymással, Milánó jobban elkötelezi magát a franciák mellett. Mátyás azonban ügy látszik nem gondolt arra, hogy Milánó politikájának elsődleges célja a császári invesztitúra elnyerése volt, és ezt hosszútávon csak Miksa segítségével érhette el. Minden bizonnyal a késedelmet menteni érkezett Antal decretorum doctor, magyar követ, Milánóba, de maga a király is levélben nyugtatta a milánói herceget.72 Továbbra is tájékoztatja külpolitikai elképzeléseiről, hiszen szövetségesnek számítanak.7 3 1487 elején végül is Mátyás Milánóba küldte Filipecz János váradi püspököt, főkancellárját, akit azzal bízott meg, hogy az esküvői szertartáson Corvint képviselje.7 4 Filipecz 600 fős kísérettel érkezett meg április 11-én Milánóba. Buglio Maífeo da Treviglio milánói követ beszámolója szerint útjuk nem volt problémamentes. Beatrix, hogy időt nyerjen és rávegye Mátyást a házasság elhalasztására, titkárát, Sanzio dAversat küldte a delegáció után egy hamisított levéllel, amelyben visszatérésre szólította fel Filipeczet. A csel nem sikerült, mivel a királyné emberét Mátyás lovasai várták és elvették tőle a levelet.75 Az, hogy ez a kis romantikus történet igaz volt-e, nem lehet tudni, de minden bizonnyal Milánóban azt a látszatott keltette, hogy Mátyás mennyire elkötelezettje a házasságnak. Filipeczet a Corte Vecchia-ban szállásolták el, két hetet töltött itt, de április 27-én Franciaországba ment, hogy Dzsem herceg ügyét elrendezze. Előtte azonban megegyezett, hogy az esküvőt visszatérése után azonnal megtartják. Bona hercegasszony személyesen maga járt el Gian Galeazzo Maria Sforza hercegnél, hogy a váradi püspök időben megkapja a franciaországi útjához szükséges levelet.76 A magyar- király ez idő alatt Milánóba küldte Nicolaus von Köckeritz szász diplomatát is, aki több alkalommal, mint a magyar király követe jelenik meg az oklevelekben. Elsődleges feladata az lehetett, hogy a távollévő Filipeczet helyettesítse. Köckeritz minden bizonnyal ez idő alatt legalább egyszer visszatért Magyarországra.77 A váradi püspök milánói házában lakott és Filipeczet uraként (dominus meus) titulálta.78 72 MDE III. 81. sz. 1486. 06. 10. Buda. 125. sz. 1486. 10. 23. Recz. 73 Mátyás király levelei II. k. 182. sz. 1486. 07. 1. Buda. 183. sz. 1486. 08. 09. Stompfa. 185. sz. 1486. 10. 23. Recz. 74 Uo. 187. 1487. 01. 13. Vienna. 75 Magyar Diplomácziai Emlékek Mátyás korából IV Közzéteszi: Nagy Iván és Nyáry Albert. Bp., 1878. 171. sz. 1487 08. 15. Buda. (Hibásan 1490). 76 ASM AS 650. 1487. 04. 19. Milano. Gian Galeazzo Maria Sforza herceg levele Castiglione püspökhöz. A hercegasszony azért kérte ezt, hogy Filipecz „senza cunsumare piu tempo qui". 77 ASM AS 650. 1487. 05. 17 vagy 06. 7. Sopron. (Az oklevél dátumában a die iovis post Bonifatii szerepel. Ez lehet a májusi és a júniusi Bonifác ünnep is.) Sopronba Gian Galeazzo Maria Sforza herceg levelévek érkezett, az oklevélben „consiliarius regius". 78 ASM AS 650. 1487-ből két dátum nélküli oklevél. Mindkettőt a herceghez írta, mint magyar követ. Az elsőben ez áll: „hodie nuntius venit ex Francia a domino meo episcopo Varadiensi." A másikban: „In Mediolano constitutus essem domo episcopo Varadiensi."
