Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Corvin János házassága és a magyar diplomácia 955
962 E. KOVÁCS PÉTER küldték Itáliába, többek között Milánóba is jelezték érkezését. Fontana Beatrix magyarországi útjáról is értesítette a milánói herceget.51 A gmunden-korneuburgi béke titkos záradéka nem rontott a két ország viszonyán, hiszen annak teljesítésére komolyan egyik fél sem gondolt. Mátyás jól tudta, egyszerű gesztusról van szó az Aragóniai-ház felé, hiszen a császár nem fogja kérését teljesíteni. Milánóban továbbra is szorgalmasan olvashatták a velencei követek Magyarországra vonatkozó feljegyzéseit,5 2 de Lucca Lupo és Giustiano Cavitelli személyében 1476-ban Milánó saját követeinek a beszámolójára is támaszkodhatott a magyar udvar belső életére vonatkozóan.5 3 1476 karácsonya után, amikor Galeazzo Maria Sforza milánói herceget megölték, Gian Galeazzo Maria Sforzaval és nagybátyjával Lodovico il Moroval tovább éltek a diplomácia kapcsolatok. Milánóban jól tudták, hogy az itáliai diplomáciai szövetségeket nem örök életre kötik, nem árt egy olyan közép-európai hatalommal ápolni a jó kapcsolatokat, amelyet családi kötelékek is Itáliához láncolnak. Aki pedig egyszer belekerül az itáliai belpolitika körforgásába, mint ahogyan ezt Mátyás felesége és apósa kedvéért megtette, azzal nem árt kapcsolatban maradni, hiszen legalább egyszer szövetséget lehet vele kötni. Az ellenség adott volt, hiszen Velence megerősödése valamelyik félnek mindig ártott, és mivel úgy Milánó, mint Magyarország érdekeit ronthatta a Köztársaság, nem kellett sokáig várni a két ország közeledésére. 1482-ben mái" arról ír Mátyás Milánóba, hogy hajlandó részt venni egy Velence elleni szövetségben.54 Ekkor ugyanis a Köztársaság a Szentszékkel kötött szövetséget, Firenze, Milánó és Nápoly pedig egy oldalra került. Érthető tehát, hogy Milánó is kapacitálta Mátyást, csatlakozzon hozzájuk. A magyar királyt Nápoly és Ferrara is szerette volna bevonni a ligába, sikertelenül. Mátyás, aki mát megismerhette az itáliai ligák „szilárdságát" természetesen le akart számolni Velencével, de csak akkor csatlakozott volna a szövetséghez, ha kap tőlük 100 ezer aranyat. Ebben az esetben 10 ezer svájci gyalogost és 6 ezer magyar lovast küldött volna támogatásukra. Mátyás ajánlatát megismerve, a liga lemondott a magyar segítségről.5 5 A nápolyi orientáció miatt Buda és Milánó között nem romlott a viszony, mivel mindkét fél tudta, szüksége lehet a másikra. Mátyás reálpolitikusként teljes mértékben elfogadta, hogy Lodovico il Moro, aki hatalomra kerülését Aragóniai Ferdinándnak köszönhette, nem mindig Nápoly érdekében politizál. Milánó valódi ura egyre inkább a franciákkal kereste a kapcsolatot, és ez természetesen nem tetszett az Aragóniai-háznak, hiszen a francia király az 1480-as évek közepétől intenzív Nápoly ellenes politikába kezdett. Mátyásnak, aki 1481-től abban reménykedett, hogy a francia királyt megnyerje egy Habsburg-ellenes koalíciónak, kapóra jött Milánó francia orientációja, ezért örömmel vette, hogy törvénytelen fiának, akit örökösének tekintett, Milánóban keressenek menyasszonyt. A diplo-51 Mátyás király levelei I. 227. sz. 1475. 12. 30. Nándorfehérvár. MDE II. 215. sz. 1476. 05. 27. Ferrara. 52 Uo. Leonardo Botta velencei követ jelentései közül néhány: 217. sz. 1476. 06. 01 Venezia. 234. sz. 1476. Venezia. 53 Uo. 219. sz. 1476. 07. 03. Buda. 223. sz. 1476. 09. 02. Buda. 224. sz. 1476. 09. 08. Buda. 54 Mátyás király levelei II. Közzéteszi: Fraknói Vilmos. Bp., 1895. 132. sz. 1482. 06. 10. Pozsony. 55 Péter E. Kovács: Mattia Corvino. Cesena, 2000. 119.
