Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
A FELSŐ RÉSZEK KAPITÁNYSÁGA A MÁTYÁS-KORBAN 949 pitányainak —- mint analógiának — széles jogkörére, továbbá két ránk maradt oklevélre alapozta. Az egyikben Rozgonyi Sebestyén presentia)& előtt kelt egy megállapodás (1458), míg a másikban Magyar Balázs kapitány rendelkezik adó beszedéséről (1463).9 7 A kérdést ma már módunkban áll némileg tovább árnyalni. Ha tudniillik eddigi, a Felső Részek kapitányait érintő ismereteinket összegezzük, Magyar Balázs rendelkezését valójában nem kell különlegességnek ítélnünk, hisz a király képviseletében, annak felhatalmazását bírva egy efféle pénzügyi, igazgatási jogkör kimutatható esetükben. Ezzel szemben a Rozgonyi előtt kelt megegyezés csakugyan egyfajta jogi illetékesség irányába mutathat. De vajon egy fecske csinál-e nyarat? Valóban játszottak igazgatási, jogszolgáltatási szerepet kapitányaink? A kérdés megválaszolásában egy másik, szintén Rozgonyi Sebestyénnel öszszefuggésbe hozható oklevél nyüjthat segítő kezet. 1458. június 23-án küldött parancsot Mátyás Rozgonyi Sebestyénnek, a Felső Részek kapitányának, egyben Sáros megye ispánjának, hogy korábbi levelében meghagyottaknak megfelelően iktassa a megyebéli Zsegnyei János részére birtokait, s azokban védje is meg őt.98 A fentebb idézett, s ez az oklevél együttesen ugyan már nagyobb bizonyossággal utalhat kapitányaink egyfajta igazgatási feladatkörére, ezzel egyidejűleg viszont tekintetbe kell vennünk a különleges háborús helyzetet is. Ne feledjük ugyanis: Rozgonyi épp ekkor királyi hadak élén tartózkodik a Felső Részeken, s a kapitányok általában a király képviseletében tevékenykedtek, következésképpen az sem elképzelhetetlen, hogy a rendkívüli háborús helyzet, esetleg a területileg illetékes hiteleshely és/vagy megye akadályozottsága miatt volt szükség egyes esetekben alkalmazásukra jogi-végrehajtási ügyben. A rendelkezésükre álló katonai erő ráadásul biztosíthatta a feladat gyors végrehajtását is.99 A kérdés esetleges megoldásában az időrendnek kitüntetett szerep jut. Tény, hogy mindkét oklevél 1458 folyamán kelt, s mindkettő Sáros megyei vonatkozásű. Ha megpróbáljuk felderíteni, hogy e megyében mely hiteleshely járt el leggyakrabban, hamarjában a szepesi káptalanra akadhatunk.100 Szepes vára ekkor Thurzó Márton és testvérei kezében volt — a Szapolyaiak csak hosszas tárgyalások után, 1460-ban lettek a vár urai —, akikről a legnagyobb jóindulattal sem mond-97 Kubinyi: Mátyás-kori államszervezet 130. (különösen 129. jegyzet), valamint DL 15265. (NRA 1553-108.) 98 DL 15260. (NRA 1553-106.)... quia nos per alias litteras nostras vobis demandavimus, ut hunc Iohannem de Segnie ad possessiones suas iuxta attestationes nobilium suorum vicinorum statueretis, quare strictius vestre eommittimus fidelitati, quatenus eundem ad possessiones suas secundum series prescriptarum aliarum litterarum nostrarum statuatis ac eundem in eisdem contra quoslibet impetitores protegere et defensare ac indempniter manutenere debeatis. Első pillantásra az sem zárható ki, hogy csupán protectionalisssà van dolgunk. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy oltalomlevelekben iktatásra való felszólítással nem találkozhatunk, illetőleg ispán és megyei hatóság - legalább is az ismert Mátyás-kori példákat tekintve - mint protector nem fordul elő. Általában ezt a feladatkört bárók, arisztokraták, városok töltötték be. Vö. Kubinyi: Mátyás-kori államszervezet 57-58. 1483: Mátyás Kassa városát utasítja, hogy Miskolci Kovács István Abaúj és Sáros megyei birtokait nevében védjék meg. DF 270570. (Kassa v. lt. Collectio Schwarzenbachiana 531.) 99 Ezt támaszthatja alá, hogy az 1458 júliusi oklevélben, a peres felek közti olyan megegyezésről van csupán szó, miszerint maguk ügyüket a király elé viszik, s annak döntését elfogadják. DL 15265. (NRA 1553-108.) 100 Q Tóth Norbert: Adatok a megyék és a hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században. Századok 136. (2002) 361.