Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
942 HORVÁTH RICHÁRD magyarázhatja Imrével összefüggésben a főkapitányi és kapitányi megnevezések következetlenségét is. Egyetlen esetről sincs tudniillik adatunk, hogy Imre testvérének vagy bármely más, a Felső Részek kapitányi tisztségét betöltő személynek parancsot küldött volna. Ilyen kizárólag az uralkodótól maradt fenn. S hogy épp a harcoktól távol lévő Imre lett a főkapitány, annak magyarázatát kincstartóságán kívül a Mátyással fennálló, különösen bensőséges viszonyában vélhetjük felfedezni. Nemrégiben még annak lehetőségét is felvetette a kutatás, hogy Imrét bizonyos rokoni szálak fűzték az uralkodóhoz.60 A Szapolyai testvérek mellett azonban szót kell ejtenünk a többi személyről is, akik e tisztséget viselték. Névsoruk (Újlaki Miklós, Rozgonyi Sebestyén, Upori László, Parlagi László, Magyar Balázs és Dengelegi Pongrác András) több mint beszédes. Amennyiben figyelmünket a Mátyás-kora összpontosítjuk, megállapíthatjuk, hogy a számításba jövő öt személyből kettőt (Rozgonyit és Dengelegi Pongrác Andrást) rokoni szálak fűztek az uralkodóhoz, míg Magyar Balázs és Parlagi László esetében régi, kipróbált Hunyadi-familiárisokkal van dolgunk.6 1 Egyedül Upori László személye okoz problémát, róla tudjuk a legkevesebbet. Annyi bizonyos, hogy Zemplén megyei tekintélyes nemesi család sarja volt.6 2 1461-ben Pálóci László országbírótól nyert adományt Bácskái Istvánnal közösen, s ugyanezen esztendőből egy hatalmaskodás részeseként lép elénk.63 Minthogy azonban Zemplén a korábban elmondottak alapján határozott Szapolyai-befolyást mutat, illetőleg tudjuk, hogy Upori 1449-1450-ben Hunyadi János seregének tagja volt, némi óvatossággal ugyan, de arra gondolhatunk, hogy Upori is a Hunyadi-ház, esetleg a Szapolyaiak familiárisi hálózatába tartozhatott. Ebbéli gyanúnkat Mátyás király 1464. decemberi, Saskő várát hű szolgálataiért Uporinak juttató donációja csak erősíti.6 4 Upori és társai személyében tehát világos képet alkothatunk a Felső Részek Mátyás által kinevezett kapitányairól. Mindegyikük a király rokoni, illetőleg a nem egyszer még annál is szorosabb kapcsolatot jelentő kipróbált familiárisi körből került ki. Eszerint az 1459-es ellene szerveződött, s Garai-Újlaki-Szilágyi nevével fémjelzett lázadást követően — a talán kissé bizalmatlan — Mátyás meg sem próbálta e kényes, s lássuk be, katonai képességet is igénylő feladatot egy arisztokratára bízni vagy ha ezt is tette (Pálóci, Ónodi Cudar, de még a rokon Rozgonyi Sebestyén esetében is) akkor az rövid ideig viselte a tisztséget. A király bizalmatlansága alkalmasint a Felső Részek kapitányainak épp általa biztosított meglehetősen széles katonai lehetőségeiből is fakadhatott. Melyek is voltak valójában ezek a lehetőségek? Először és mindenek előtt a kapitányok kezére bocsátott királyi hadakról, zsoldosegységekről kell szólnunk. tekinteni. Egyrészt okleveles adat ezt nem támasztja alá, másrészt pedig genealógiai ismereteink szerint Báthori ekkor legfeljebb 16-18 éves lehetett. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Uő.: Magyar középkori adattár. CD-ROM. Budapest, 2001. (Gutkeled-nem, Rakamazi-ág, ecsedi Báthoriak) 60 Kubinyi András: Törvénytelen gyermekek a magyar középkorban. História 21. (1999/7) 21-22. 61 Kubinyi András: Mátyás király. Budapest, 2001. 10-11., Fekete Nagy Antal: Trencsén megye. Budapest, 1941. 70., Engel: Arch. II. 152., Horváth: Szapolyaiak 102-103. 62 Csánki I. 382. 63 DF 212481. (Leleszi konv. hh. lt. Statutoriae V-98.), DF 222827. (Leleszi konv. hh. lt. Acta anni 1460-3.) 64 DL 102987. (Batthyány hercegi cs. lt. Illésházy 2-1-1.)
