Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
926 PÁLOSFALVI TAMÁS Utóbbi egy ijedt méhecske módjára repkedett fejére nőtt rokonai között. 1444. aug. 15. körül még a János-fiakkal volt Komáromban,20 6 szept. 1-én viszont már a Simon-fiak társaságában találjuk Egerben.20 7 Utóbbiak oldalán egy darabig ki is tartott, legalábbis ezt mutatja egy iktatóparancs, amelyet a nádor bocsátott ki október 18-án Rozgonyi György, Sebestyén és ií], János javára, elrendelve beiktatásukat Szanda vár birtokába.20 8 A pillanatnyi helyzet valóban arra utalt, hogy érdemesebb a Simon-fiak támogatását keresni. Simon püspök, miután közreműködött a béke megkötésében Giskrával,20 9 bandériuma élén elkísérte királyát a török ellen, de a helyét fivére, György foglalta el a vikáriusok között.21 0 A püspök útközben sem feledkezett meg kedvenc időtöltéséről: okt. 16-án Nikápoly alatt magának, Györgynek és Sebestyénnek adományoztatta Ulászlóval a hűtlen Pazdicsi Miklós zemplén megyei jószágait.21 1 Egy hónappal később holtan feküdt a várnai csatatéren. De ott fejezte be rövid életét a király is, ami egy csapásra új helyzet elé állította a Rozgonyi család valamennyi tagját. Ezen a ponton érdemes tehát megvonni az elmúlt négy év mérlegét, a tanulmány bevezetőjében említett szempontok figyelembe vételével. Milyen döntéseket hoztak a különböző ágak és azok tagjai, mi motiválta e döntéseket, és mi lett azok következménye? És a legfontosabb kérdés: kimutatható-e valamiféle ágak közötti egyeztetett stratégia a „zavaros esztendők" átvészelésére? Láttuk, hogy a Rozgonyiak családi politikáját Zsigmond alatt az összetartás jellemezte, és úgy tűnik, hogy ez egy darabig a császár halála után beálló új helyzetben sem változott. Ezt mutatják Albert alatti birtokszerzéseik, és ugyancsak erre utal, hogy 1440-ben csaknem egyöntetűen sorakoztak fel a pillanatnyilag legbefolyásosabb és politikailag legaktívabb rokon, Simon püspök mögé. Csaknem egyöntetűen, hiszen biztonsági tartaléknak azért megmaradt Erzsébet környezetében a legszegényebb ágból id. János és Osvát, akik távolról sem ellensúlyozták a többiek Ulászló melletti kiállását. Talán nem megyünk túl messzire, ha ebben a politikai megoszlásban családi döntés eredményét látjuk. Ennek bizonyítéka a „hűtlen" családtagok beemelése az adománylevelekbe. A helyzet 1442-ben, Ulászló rövid uralkodásának legválságosabb esztendejében változott, amikor Rozgonyi Rénold és ifj. János is pártot váltott. Ennek körülményeit fenntebb igyekeztünk tisztázni; itt elégedjünk meg annak leszögezésével, hogy az ezt követő terjeszkedés, főként a Kanizsaiak és a Gersei Petők kárára, jelentős mértékben javított a possessiones vestras desolandas, et nessimus sy vestre fraternitates scyunt vel ne. Et portavit (ie. Kanizsai Imre) literam domini regis ut omnes comitatus Ferrei Castri illic ire deberent quo ipse preciperet, et modo fecit proclamare ut qui velint cum ipso ire ad bonum lucrum eos portaret, et cum suis equitibus ac pedestribus est promtus et paratus, et nessimus quo ipsos ducit, sed homo noster nos certificatus est, ut propter occupacionem Kedhyda ad bona vestra et possessiones vestras ire vellent." Másrészt láttuk, hogy aug. 9-én Rozgonyi János datált Sárváron: 1. a 204. jegyzetet. A Rozgonyi-Kanizsai mixtim birtoklás Sárváron és Kapuváron távolról sem tekinthető megnyugtatóan tisztázottnak. 206 DL 13735. 207 DL 13798. 208 DL 13809. 209 DL 88192. Giskra egy kortárs forrás szerint éppen Rozgonyi kérésére még katonákat is adott a hadjárathoz: Tóth-Szabó: Cseh-huszita 204. 2. j. 210 Pálosfalvi : Cilleiek és Tallóciak 70. 151. j. 211 DL 13808.
