Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
A ROZGONYIAK ÉS A POLGÁRHÁBORÚ (1440-1444) 913 határozni; a levélből ugyanis, mely minderről tájékoztat,10 9 kiderül, hogy ifj. János éppen akkor keresett kapcsolatot a királynéval Szécsi Dénes útján, korábban tehát jogosan tételezzük jelenlétét Ulászló táborában. Átállásának magyarázatára később teszünk majd kísérletet. Legnehezebb helyzetben a János-fiakkal vagyunk. A rájuk vonatkozó adatok ugyanis nemcsak a légritkábbak, hanem a legellentmondásosabbak is. Egy dolog bizonyos: a négy testvért 1444 előtt egyetlen alkalommal sem látjuk együtt. Rozgonyi Osvát, aki az 1440. november 7-i adományban még venerabilis címmel, tehát mint egyházi szerepel, 1440 augusztusától 1442 őszéig politikai szereplőként egyáltalán nem bukkan fel a forrásainkban. Jánossal sem sokkal jobb a helyzet. 1441. november 30-án Erzsébet megismétli Muhi mezővárosra vonatkozó adományát, ezúttal csak János javára.11 0 Utóbbi ekkor szerepel első ízben a királyné pohárnokmestereként, de nem lehet kizárni, hogy már korábban is betöltötte ezt a tisztséget.11 1 Ugyanezzel a címmel látjuk Erzsébet környezetében 1442. január 20-án11 2 és március 11-én.11 3 Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a néhány rendelkezésre álló adat egyértelműen Erzsébethez köti őket, Ulászló kíséretében pedig egyáltalán nem mutathatók ki. Nem így Rénold és Lőrinc. Láttuk, hogy előbbi már a koronázás előtt is exponálta magát a lengyel király mellett, és Lőrinccel együtt valószínűleg résztvett Ulászló koronázásán. Ezt követően ő is eltűnik egy időre, de biztos adatunk van arról, hogy részt vett Ulászló tavaszi dunántúli hadjáratában.11 4 Mi több: 1441 szeptemberében maga Giskra János számol be arról, hogy Rozgonyi Rénoldot fegyveres erővel kényszerítette az Erzsébet iránti hűségre.11 5 Ez pedig cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy Rénold addig Ulászló pártján állt. Ezt mutatja egyébként az is, hogy, mint arról lesz még szó, 1441. dec. 21-én Ulászló Rénold szolgálatait jutalmazza. Egyébként 1442-ben maga Rénold is azt állította, hogy megválasztása óta hű volt a királyhoz,11 6 1440. november 11-én pedig lengyel familiárisát említik.11 7 Lőrinc a négy testvér közül a leghomályosabb alak, egy feltételezés mégis megkockáztatható. Mivel ő 1440-ben egyértelműen Ulászló táborában bukkan fel, később egyetlen egyszer sem látjuk fivéreivel a Dunántúlon, 1443-ban viszont Rozgonyi Simon társaságában találkozunk vele ismét, valószínűsíthető, hogy ő az egész polgárháború alatt Ulászló híve 109 L. alább a 137. jegyzetet. 110 DL 13654. 111 Engel P: Archontológia I. 58. 112 DL 107900. 113 DL 107901. 114 Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár. I—II. Sopron 1889-1891. (A továbbiakban: Sopron vm.) I. 301-302. 115 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. II. Abtheilung. Regesten aus dem Archive der Stadt Wien. II. Band. Verzeichnis der Originalurkunden des Städtischen Archives. 1412-1457. Bearbeitet von Karl Uhlirz. Wien 1900. (A továbbiakban: QGW) No. 2826. = DF 290164 (1441. szept. 18.): ,/ilso pin ich mit meiner macht geczogen auf Rynolden von Rozgon, der wolt ein kloster besaczt haben Frona genanndt, der hat sich meiner genedigen frawen den kunigin ergeben czu dinste bis in seinen tod pey iren genaden czu beleiben mit allen seinen heifern. " 116 Katona XIII. 208-211: „in Signum purioris fidelitatis mee hucusque dicto domino meo graciosissimo regi observate et deinceps observande" erősíti meg a király választását és koronázását. 117 DL 13592.
