Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
910 PÁLOSFALVI TAMÁS Ezt követően azonban Erzsébet csapatai Pozsony várát vették blokád alá, ahol ifj. István felesége és gyermekei tartózkodtak. Erzsébet a vár körül kis favárakat emeltetett, és nem szabályos ostrommal, hanem kiéheztetéssel akarta megadásra kényszeríteni. A blokádot Rozgonyi, Ország Mihály és Pálóci Simon segítségével, áttörte ugyan,8 4 de tartós segítségben a sokfelé lekötött Ulászlótól egyelőre nem reménykedhetett. Ez magyarázza azt a megállapodást, amelyet némely történészek egyenesen pártváltásként értelmeztek.8 5 A két oklevél, amely a megállapodásról tudósít, első látásra valóban azt a látszatot kelti, mintha Rozgonyi István és György őszintén átállt volna Erzsébethez. Az elsőben Erzsébet úgy adja elő a történetet, hogy Rozgonyi István a hosszú ostrom után a néhai Zsigmond császártól kapott kegyek és tisztségek sokaságára emlékezve maga döntött a kiegyezés mellett; megígérte, hogy a következő Szent György nap előtt átadja a királynénak Pozsony várát, cserében pedig, azokért az összegekért, amelyeket addig Pozsony és Nagyszombat védelmére fordított, Vöröskő uradalmát kapja, vagy, ha az akadályba ütközne, Komáromot birtokolhatja addig, míg Voröskő fel nem szabadul.8 6 A második oklevelet maga Rozgonyi István állította ki a saját és a fivére, György nevében. Eszerint a keresztet és más ereklyéket megérintve tesz hüségesküt Erzsébetnek és Lászlónak, természetes urának, vagyis törvényesen elismert királyának. ígéri, hogy hú lesz hozzájuk, és valamenynyi ellenségükkel, nevezetesen a lengyel királlyal és más lázadókkal szemben megvédelmezi őket. Kötelezi magát továbbá, hogy Pozsony várát Szent György napja előtt átadja Erzsébet és László király emberének, feltéve hogy az magyar országlakos, és erre a feleségét, várnagyait és familiárisait is utasítja.8 7 Közelebbről szemügyre véve a megállapodást, azt látjuk, hogy az nem más, mint Erzsébet kudarcának burkolt beismerése. Rozgonyi István fél év haladékot rum plenis capi timebatur, in subsidium eiusdem comitis Stephani cum suis gentibus transmissi, laborem pro nostri exaltacione nominis ultro suscipiendo ipsam civitatem Tirnaviensem vigili providencia preservarunt ab hostibus" Ország Mihály aug. 9-én még Budán van (Gr. Teleki J. : Okmánytár 89.), Nagyszombat felmentésére ezután került sor. 84 HO. VII. (Ország és Pálóci) „Castrum Posoniense quod a pluribus diebus per gentes prefate domine regine in civitate Posoniensi constitutes structis sub eodem pluribus ligneis fortaliciis obsessum, non tam expugnacione cottidiana quantum vulneracione hominum in eodem existencium per hostes facta ас defectu victualium erat oppressum, repulsis de sub eodem interim unacum predicto comité Stephano ac ceteris suis fratribus forti certamine hostibus ruptisque fortaliciis predictis ac militaribus illic eorum strenuitatis audacia peractis exerciciis, hominum et victualium fulcimentis replerunt sub conservacione secura relinquendo. " DL 13594: „prefatus comes Stephanus, cuius censors et filii medio tempore in Castro Posoniense per gentes regine predicte contra nos obsesso et cottidiana expugnacione afflicto reclusis, per defectum et penuriam victualium valida fame proch dolor ad extremum pro nobis laborabant, aggregatis gentibus quibus potuit, utpote dolore socie et filiorum amarificatus ad ipsum Castrum non sine sui et suorum imminenti periculo, expugnatis plurimis sub eadem (sic) per emulos structis fortaliciis et eiectis, de sub eodem hospitibus, uti vir spectate strennuitatis irruens Castrum ipsum quod iam in capcionis fuerat articulo, per forcia victualibus refertum ab hospitibus liberavit. " Október 28-án Ulászló még úgy tudja, hogy Rozgonyi „consorte et prolibus suis in Castro Posoniense per dictam reginam obsessum reclusis cum suis gentibus pro nobis exercitualiter campizat": DL 13588. 85 Tóth-Szabó: Cseh-huszita 186. 86 Katona, Stephanus: História critica regum Hungáriáé stirpis mixtae. Tomulus VI., ordine XIII. (A továbbiakban: Katona XIII.) 120-123. = DL 13586. 87 Katona XIII. 124-127.
