Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
A ROZGONYIAK ÉS A POLGÁRHÁBORÚ (1440-1444) 905 getésére.4 2 Az bizonyos, hogy az egész Rozgonyi atyafiságból István egykori temesi ispán volt az egyetlen, aki tiszteletét tette az újszülött Lászlónál.4 3 A kis trónörökös születése előtt pont egy héttel azonban a saját és a fia, János nevében úgy rendelkezett, hogy utód nélküli haláluk esetén valamennyi birtokuk a Simon-ágra szálljon.4 4 A két, látszólag egymásnak ellentmondó aktus az egyik legszebb példája annak a pragmatizmusnak, amely a Rozgonyiakat a polgárháború alatt általában, ha nem is kizárólagosan, jellemezte: az (egyoldalú!) örökösödési szerződés (amelyről Erzsébet aligha tudott) nyilvánvalóan egyetlen fia, János helyzetét volt hivatva stabilizálni a pillanatnyilag legbefolyásosabb Simon-ág segítségével,4 5 az újszülöttnél tett tisztelgő látogatással ugyanakkor az özvegy királynénál is szerzett egy jó pontot. A március végi fordulat (Tallóci és Marcali lefogása), ha lehet, még tovább kuszálta a szálakat. Ekkor úgy tűnt, hogy a Rozgonyi család különböző ágai végleg szembekerülnek egymással. Rozgonyi István pozsonyi ispán indulatos szavakkal adott hangot felháborodásának a királynő tettének hallatán, és aligha véletlen, hogy haladéktalanul hozzákezdett a pozsonyi vár erődítéseinek javításához.4 6 Dlugosz szerint a lengyel követeket Komáromba kísérő Simon püspök ugyancsak a királyné ballépéséről értesülve javasolta társainak, hogy ne folytassák útjukat.47 A lengyel krónikás ezért a püspököt teszi felelőssé a hamarosan bekövetkező nyílt konfliktusért, de nincs igaza: a Rozgonyi testvérek felháborodásában olyan magyar bárók is osztoztak, akik később Erzsébet oldalára kerültek 4 8 Egy biztos: Simon püspök ettől kezdve töretlen elszántsággal dolgozott Ulászló sikeréért. Amint értesült róla, hogy Ulászló végre átlépte a magyar határt, fegyveres erővel szállta meg Epeijest, majd Késmárkon csatlakozott a lengyel királyhoz.4 9 Amikor pedig Ulászló a Litvániából érkező kedvezőtlen hírek hatására ismét elbizonytalanodott, néhány lengyel országnaggyal együtt Simon püspök beszélte rá űtjának folytatására.5 0 Ugyancsak Rozgonyi tanácsára bízta Ulászló Késmárkot Perényi Miklósra.5 1 Ugyanekkor Rozgonyi János a saját és a testvére: Lőrinc nevében 42 Valószínűbb, hogy nem, mert akkor őket is felsorolták volna a többi, méltóságot még nem viselt bárófi (Maróti László, Lévai László, Szécsényi László) között: Mon. Pol. XII. 412^113. Rozgonyi Simon még Krakkóban érte a királyt: Dlugosz 628. 43 Kottanerné 35. 44 DL 13526. 45 A bevallásban nem véletlenül hivatkoznak arra, hogy Simont nemrég választották egri püspökké. 46 DF 239755. 47 „Simone episcopo Agriensi progressum ulteriorem dissuadente": Dlugosz 619. 48 Pl. Garai László: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. Szerk. Nagy Imre et al. I-XII. Budapest 1871-1931. (A továbbiakban: Zichy) IX. 10. 49 Dlugosz 628-629. 50 „Simone episcopo Agriensi felices successus negotiorum prowÁttente et отпет metum adversitatis contrariae extenuante": Dlugosz 630. 01 „ad consilium Simonis episcopi Agriensis"-. Dlugosz 630. Bár Dlugosznak, mint látni fogjuk, távolról sem minden információja érdemel hitelt, és jó humanista módjára igyekszik a tanácsadók felelősségét kihangsúlyozni, mi több, lengyelként a bajokért általában a magyar tanácsadókat hibáztatja, mindenképpen figyelemre méltó az a döntő szerep, amelyet Rozgonyi Simonnak tulajdonít. Ráadásul az általa szolgáltatott adatok teljesen megegyeznek az oklevelekből kibontakozó képpel.
