Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849

866 NEUMANN TIBOR telekként" vettek számításba. A többit hóstátinak tekintettem (44 fő). Hozzájuk hasonlóan nem tüntettem fel a nemesi telkeket, amelyekről az uradalomban három esetben tettek említést. 1. táblázat: Népes jobbágytelkek a gimesi uradalomban Telekhányad Darab Százalék Féltelekben Százalék + predium résztelekként negyed 2 0,30 1 0,12 0 fél 525 80,03 525 64,02 0 egész 106 16,15 212 25,85 106 1,5 14 2,13 42 5,12 28 2 6 0,91 24 2,92 18 2,5 2 0,30 10 1.21 8 3 1 0,15 6 0,73 5 Összesen 656 -100% 820 -100% 165 2. táblázat: Elhagyott telkek és prediumok a gimesi uradalomban Telektípus Darab 4- predium résztelekként % pusztatelkekhez viszonyítva % összes telekhez viszonyítva Deserta zsellérrel 49,5 5 25,70 5,28 Deserta lakó nélkül 16 7 10,84 2,22 Predium nem helyi birtokossal 15 7,07 1,45 Predium ismeretlen birtokossal 18,5 8,72 1,79 Predium a falun kívül 101 47,64 9,78 Összesen: 200 12 -100% 20,54% Mint látható, a gimesi uradalom jobbágynépességének rétegződése így már nem mutat akkora eltérést az országos átlaghoz képest: fél- és egésztelkes jobbágyok alkotják az uradalom jobbágynépességének 96%-át, az ennél nagyobb vagy kisebb telekhányaddal rendelkezők aránya szinte jelentéktelennek tekinthető. A 2. táblázat adatai alapján most már valóban átértékelhetjük a dolgozat elején említett 36,5%-os pusztásodási arányt. A pusztatelkek mintegy negyede azért nem válhatott népes jobbágytelekké, mivel a belsőségén zsellérek éltek; csak minden tizedikről — az összes telek tekintetében 2,22%-ról — mondhatjuk azt, hogy csak átmenetileg álltak üresen és a földesúr engedélyével bármikor jobbágyok telepedhettek rájuk. A prediumok nagy aránya viszont egyáltalán nem tanúskodik népességcsökkenésről, hiszen a telekrendszertől nagyrészt függetlenedő zsellértelkek megszaporodása azt mutatja, hogy rendelkezésre állt a jobbágyok szükséges utánpótlása. A jelenség létrejöttében tehát a jobbágyság differenciálódása mellett okvetlenül gazdasági szempontokat is keresnünk kell, amire a telekbérlet vizsgálata során még visszatérek. A külső és belső telki állomány elszakadásának okai A gimesi uradalom elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy azt a telket nevezték desertának, amelynek a belsősége és külsősége ideiglenesen — olykor azonban véglegesen — elszakadt egymástól. A folyamat az eddigiek alapján úgy ábrázolható, hogy a telket birtokló jobbágy halálát követően a belső-