Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809
A SZENT KIRÁLYOK SZABADSÁGA 829 tized alatt azonban nagyon gyorsan elterjedt, a 15. században már rendszeresen, toposzszerűen alkalmazott fordulat lett. A folyamat az erdélyi szászok szabadságain jól nyomon követhető. A szászok nagyon sokat hivatkoztak kiváltságaikra, magyar viszonylatban jók a forrásadottságaik is. Amikor Nagy Lajos 1353-ban megerősítette a brassóiak jogait, az oklevélnek abban a részében, ahol egy jó fél évszázad múlva már a boldogult királyokról írtak, még az egykori kegyes elődök, Magyarország boldog emlékezetű, kiváló királyai szabadságainak előjogairól beszéltek.8 2 Néhány évvel később az alvinciek kiváltságainak kapcsán is a kegyes elődök, Magyarország királyai által adott szabadságokról volt szó, hasonló megfogalmazást használtak 1377-ben is.8 3 Az átmenet tipikus jeleivel találkozunk a 14. század utolsó évtizedeiben. Mária királynő oklevele a szent és más magyar királyok, tudniillik a boldogult elődök által a kolozsváriaknak, majd a szent és más magyar királyok, különösen a boldog emlékezetű Lajos király által a brassóiaknak és a barcaságiaknak adott szabadságokról beszélt. Zsigmond király 1387-ben I. Károlyt boldog emlékezetűnek (divae memoriae) nevezte, 1388-ban pedig feleségéhez hasonlóan írt Kolozsvár kiváltságainak eredetéről.84 A boldogult királyok szabadságainak nemcsak a száma nagy, hanem a kiváltságok jóval szélesebb körére is kiterjedtek, mint a szent királyok szabadságai. Az ország és a nemesek jogait éppúgy eredeztették a boldogult királyoktól, mint a szentektől, ezekben az esetekben a szent királyokat is többször a boldogultak közé értették. Amikor Mátyás 1462-ben a korona visszaváltásakor egyforintos adót vetett ki, királyi szavát adta arra, hogy a főpapokat, a bárókat és a nemeseket nem szorítja semmiféle adó fizetésére, hanem megőrzi őket a boldogult királyok óta élvezett szabadságaikban.8 5 A Mátyás ellen összeesküvő erdélyi előkelők szövetséglevele a boldogult királyok privilégiumainak semmibe vételét kérte számon az uralkodón.8 6 A király körül „udvarló" főpapok, bárók és nemesek birtokában levő budai házakat a boldogult királyok mentették fel a városi adó megfizetése alól, állította az 1492-ben hozott törvény. Egyáltalán, a nemesi előjogokat a boldogult királyok oklevelei biztosították.8 7 A Négyeskönyv szerint az, hogy a nemesek előzetes idézés és rendes bírói ítélet nélkül nem tartóztathatok le, valamint a tizedszedési joga a boldogult királyoktól származott.8 8 A Hunyadi Mátyás utolsó éveiben elkezdődött kodifikáció II. Ulászló uralma alalt töretlenül folytatódott. 1492-ben külön törvények foglalták össze a magyar jogtól csak némileg eltérő szokások szerint élő Szlavónia kiváltságait, amelyekről azt tartották, hogy a boldogult királyok engedélyezték.8 9 82 pii progenitores nostri olim illustres reges Hungáriáé beatarum recordationum infra scriptis libertatum prerogativis - ZW II. 94. 83 ZW II. 159., 461. 84 a temporibus sanctorum et aliorum Hungáriáé regum nostrorum scilicet divorum praedecessorum - ZW II. 601.; a temporibus sanctorum et aliorum Hungáriáé regum, speciaiiter tempore olim excelsi principis domini Lodouici regis Hungáriáé genitoris nostri beatae memoriae - ZW II. 613., 632. 85 DRH 1458-1490. 130. 86 ZW VI. 292. 87 CJH 1492: 105. tc., 1498: Praef. 7.§ 88 Négyeskönyv I. 19., 31. 89 CJH 1492 (szlavón cikkelyek): 8. tc.
