Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809
820 TRINGLI ISTVÁN egri püspökké választani, vagy azzal, amelyik az egri egyház birtokaira betelepülő vendégek vámmentességét mondja ki.4 8 Ez utóbbi szabadság sokkal inkább a 13. század világába illeszkedik, mint a kétszáz évvel korábbi korba. Az egri egyház két kiváltságlevelében felsorolt, szent királyok szabadsága néven említett előjogok között valószínűleg több olyan is található, amelyik Szent László után keletkezett, mégis összevonták a 11. századi eredetűekkel. Pannonhalma természetesen ebből a sorból sem maradhatott ki. Nagy Lajos kétszer is érvénytelenítette a korábbi apátoknak ama rendelkezéseit, amelyekből az apátságnak kára származott. Ennek során elrendelte, hogy azokat a birtokokat, szabadságokat, jogokat, amelyek Szent István és László valamint más kiváló magyar királyok adományából származtak, adják vissza az apátságnak.4 9 A Szent István mellett kétszer is említett Szent Lászlótól eredő szabadság Szent László uralmának utolsó éveiben készült pannonhalmi birtokösszeírás volt.5 0 1469-ben János csanádi püspök levelet írt Szeben városához, amelyben arra kérte, hogy az egresi egyházat őrizzék meg azokban a szabadságokban és jogokban, amelyeket a boldogult és szent királyok adtak. Az egresi ciszterci apátság alapítója III. Béla király volt, az egyház kiváltságai így nem lehettek régebbiek. Levele diktálásakor a püspök nem is gondolt Szent István vagy László szabadságaira, hanem az ekkortájt már széltében használt boldogult (divi) királyok kifejezést toldotta meg a szent királyokkal.51 Mint majd a későbbiekből kiderül, e két szó mást jelentett. A szent királyok természetesen csak saját egyházaiknak adományoztak szabadságokat. Éppen ezért igen szokatlan az az 1332-es dátumot viselő oklevél, amelyiket I. Károly állított ki. E szerint a jáki apát előadta az uralkodónak, hogy a monostor alapításának idején Magyarország szent királyai oly nagy jótéteményekkel, szabadságokkal, kiváltságokkal és birtokadományokkal ajándékozták meg ezt az egyházat, hogy abban ötven rendes áldozópap minden hiány nélkül, kényelmesen élhetett. Erről a király számos híve révén értesült, valamint arról is, hogy az apátságnak ezekről okleveleik is voltak, amikor azonban a királlyal szemben álló hűtlenek a monostort felgyújtották, az iratok is a tűz martalékává lettek, és így a szabadságokat és birtokokat elidegenítették. Károly király ezért elrendelte, hogy az apátság birtokait senki se tulajdonítsa magának, még a kegyúri jogokra való hivatkozással sem.5 2 Az oklevél számos — a források hiánya miatt végleg nem is tisztázható — problémát vet fel. Minden más forrás szerint ugyanis a jáki apátságot a Ják nemzetség alapította és nem valamelyik király, főleg nem a szent királyok. Ily módon a szent királyok által adott szabadságok is igen csak kétségesek. A régebbi történeti irodalom az oklevelet hamisítványnak tartotta, 48 omnes libertates, quibus a tempore sanctorum regum nostrorum progenitorum ipsa ecclesia Agriensis dignoscebatur fulciri... ex statutis sanctorum regum - K. Látkóczki: Árpád-kori oklevelek 34. (RA 2124. sz.). 49 PRT II. 435., 481. 50 DHA I. 295. 51 in ea libertate et in illis iuribus... a divis et sanctis regibus estis privilegiati et dotati - ZW VI. 386. 52 ipsum monasterium beati Georgii tempore sue fundationis per sanctos reges Hungarie, predecessores nostras tantis beneficiis, libertatibus et prerogativis ac possessionum donationibus clarissime dotatum extitisset... - UB IV 115.
