Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az özvegy és a szolgabírák 783
AZ ÖZVEGY ÉS A SZOLGABÍRÁK 789 rámaradt keresztes fogadalmat, fel sem merült, hogy Jolánta királyné bármiféle módon politikai szerephez jusson az uralkodó távollétében. A megoldást András abban vélte meglelni, hogy János esztergomi érseket bízza meg a kormányzói teendők ellátásával.4 5 Az érsek mellé a király néhány báróját is kirendelte, akik számára kieszközölte a keresztes fogadalmuk alól való felmentést a pápánál.46 János érsek azonban képtelennek bizonyul a rend fenntartására az országban,47 így a távollévő király helyettesítése ez alkalommal is gyászos következményekkel járt, igaz, ezúttal csak a szó átvitt értelmében. Mindebből látható, hogy a király kiskorúsága — illetve az uralkodó távolléte — miatt felmerülő kormányzati kérdések megválaszolására az Árpádok királyságában nem fejlődött ki olyan, biztos fogódzót kínáló hagyomány, melyre 1272 kora őszén a döntés előtt állók támaszkodhattak volna, V István pedig, ellentétben Imre királlyal, halála előtt nem rendelkezett az ország kormányzásának kérdéséről fiai kiskorúsága idejére, legalábbis forrásaink nem utalnak ennek ellenkezőjére. A hatalmi űr betöltésére mindazonáltal így is több lehetőség kínálkozott. Felmerülhetett mindenekelőtt, hogy a dinasztia az idő szerinti egyetlen felnőtt férfitagja, Béla macsói herceg álljon a kormányzat élére. A herceg az 1264/1265. évi belháború idején még István ifjabb király ellenségei közé tartozott,4 8 1270-ben azonban meghódolt V Istvánnak, aki attól kezdve bizton számíthatott rá.4 9 A herceg nővére, Kunigunda ugyanakkor 1261 óta II. Ottokár cseh király felesége volt,5 0 ami Béla személyének az előtérbe kerülése esetén kiváló lehetőséget teremtett volna az V István trónralépte, 1270 óta meglehetősen feszült cseh-magyar kapcsolatok rendezésére. Minden jel szerint éppen ezek a cseh kapcsolatok szolgáltattak ürügyet Béla herceg ,,félreállítás"-ához. Ez utóbbi kifejezés azért kívánkozik idézőjelek közé, mert erőteljesen megszépíti az eseményeket, hiszen valójában az történt, hogy az V István halála után prágai emigrációjából az országba visszatérő Héder nembéli Kőszegi Henrik egy szóváltás alkalmával — melynek során IV László elárulásával vádolta meg a herceget — embereivel lekaszaboltatta Bélát.5 1 Bár ezek a körülmények egy — mai fogalmaink szerint — „hirtelen felindulásból" elkövetett gyilkosságra illenének rá, mégis nehéz elhessegetni a gyanút, hogy Kőszegi Henrik nagyon is hideg fejjel ölette meg Béla herceget, így biztosítva szabad utat magának a magyar királyi udvar feletti politikai ellenőrzés megszerzéséhez.5 2 Bármiként 45 1219: MES I. 222. 46 1217: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum édita ex tabulariis Vaticanis deprompta, collecta ас serie chronologica disposita ab Augustino Theiner I-II. Romae-Zagrabiae 1863-1875. (a továbbiakban: VMHH) I. 5. 47 1219: MES I. 222., VMHH I. 20-21. 48 Béla herceg volt az isaszegi ütközetben az ifjabb király ellen harcoló hadak egyik seregvezére, 1. Pauler Gy.: A magyar nemzet tört. i. m. П. 261-262. 49 1273: „intimas patris nostri defensor et miles strenuus" mondja Béla hercegről az V István és II. Ottokár közötti harcok elbeszélésekor IV László egyik oklevele - CDCr VI. 37. 50 Wertner M.: Az Árpádok családi tört. i. m. 474. 51 Annales SS. Udalrici et Afrae Augustenses (ad a. 1272.) - Cat. font. I. 208., vö. még Cat. font. II. 1149-1150., Ш. 1814., 2635-2636 52 Pauler Gy.: A magyar nemzet tört. i. m. II. 305-306.; Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 281.
