Századok – 2003
TÖRTÉNETI IRODALOM - A magyar történelem tizenegy + egy kötetben (Ism.: Veszprémy László) 774
774 TÖRTÉNETI IRODALOM és politikai populizmust az elit arra használta fel, hogy a kommunista államot aláássa, és ahelyett, hogy kommunista nők és férfiak harcoltak volna a kommunizmus győzelméért, újra ébresztette a magyar nemzeti identitást. A fejezet elemzi „az igaz magyar" és a „magyar paraszt" megjelenítését és tartalmának változását a magyar irodalomban. Az ötödik fejezet bizonyítja, hogy az erdélyi nemzetiségi és kisebbségi kérdés mind a magyar, mind pedig a román kommunista állam létrehozásában központi szerepet játszott. Az akkor divatos szocialista és internacionalista szlogenek mellett mind a románok, mind a magyarok megkísérelték újra megerősíteni a terület feletti ellenőrzésüket. Ebben az időben folyik Erdély brutális románosítása, a falurombolás. A fejezet elemzi azoknak az értelmiségieknek a fellépését, akiknek nyilvános megjelenése lehetővé tette, hogy „Erdély" kérdése újból megjelent a nyilvános diskurzusban, méghozzá olyan módon megfogalmazva, hogy mind a magyarországi mind a nyugati hatalmak számára felkínálta a nacionalizmus elleni fellépésből adódó előnyöket. A hatodik fejezet a különleges ifjúsági szubkultúrát, a táncház-mozgalmat elemzi, melynek nagyon nagy befolyása volt arra, hogy a hetvenes-nyolcvanas években hogyan jelent meg a nyilvános diskurzusban a nemzeti identitás problémája. A két államszocialista rendszer agóniája mellett a nem-kommunista identitás és demokratikus követelések megjelenése nacionalista keretben történt és ez nagyrészt az 1972-ben alakult, majd terjedő táncházaknak köszönhető. A táncházban a Magyarországot és Erdélyt elválasztó határ nem volt érzékelhető és a „távoli határvidék" közel, a középpontba került. Mikor 1988 nyarán a budapesti román követség elé a demokratikus ellenzék tömegtüntetést szervezett, a résztvevők már nem az 1930-as évek paraszti radikalizmusát képviselték, hanem egy önlétrehozó ideológiát, melynek célja a magyar nemzeti lét újraértelmezése és a nemzeti identitás újrafogalmazása volt, melynek nélkülözhetetlen előzménye volt a táncház-mozgalom. „Az újragondolt Erdély" című hetedik fejezetben a „visszatérés Európához", Havel sokat idézett 1989 utáni kelet európai céljáról kiderül, hogy az nem nélkülözheti a szembenézést a területiség és a határterületek kérdésével. A vasfüggöny összeomlásával új, eddig nem létező határok jöttek létre, és egyes határok más jelentőséget kaptak a Schengen-i és Maastricht-i szerződés következményeképpen. A román- magyar határ is más tartalmat kapott, de „Erdély" megőrizte központi helyét a magyar és román identitás megalkotásában. Ezeknek az identitásoknak a megértése pedig kulcsfontosságú, hogy közvetlen szomszédaink elleni gyűlölet és ellenségeskedés nélkül legyünk „otthon" valahol a világban. Kürti László kitűnő könyve a mítoszoktól és önigazolásoktól mentes újszerű vizsgálat első lépcsője, hogy ezt a közös „otthont" megtaláljuk. Pető Andrea A MAGYAR TÖRTÉNELEM TIZENEGY+EGY KÖTETBEN A Pannonica kiadó Magyar Századok sorozata Sorozatszerkesztő: Szvák Gyula (Kristó Gyula - Makk Ferenc: A kilencedik és a tizedik század története. Budapest, 2001, 222 o.; Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. 1999, 182 o.; Makk Ferenc: A tizenkettedik század története. 2000, 223 o.; Almási Tibor: A tizenharmadik század története. 2000, 222 o.; Bertényi Iván: A tizennegyedik század története. 2000, 214 o.; Draskóczy István-. A tizenötödik század története. 2000, 246 o.; Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. 2000, 276 o.; Ágoston Gábor -Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. 2000, 269 o.; ifj. Barta János: A tizennyolcadik század története. 2000, 250 o.; Csorba László: A tizenkilencedik század története. 2000, 270 o.; Gergely Jenő - Izsák Lajos: A huszadik század története. 2000, 526 o.; A magyar történelem kronológiája, 830-2000. Szerzők: Almási Tibor, Draskóczy István, Oborni Teréz, Varga Szabolcs, Csapó Csaba, Varga Zsuzsanna. 2001, 282 o.) 9-16. század A sorozat gondolata nem új: a Gondolat Kiadó „Magyar história" sorozata már az 1980-as években közel hasonló elvek, néhány esetben azonos szerzőgárdával áttekintette a magyar történelem folyamát. A mostani sorozat szemléletének, nyomdai megjelenésének, segédkönyvjellegének előnyei nyilvánvalóak, noha a korábbiban viszonylag gazdag képanyag segítette a megértést. A
