Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
610 KRUPPA TAMÁS vezkedés azonban nem maradt abba, a nuncius 1596. március 6-án újra érintette a kényes témát, ezúttal lehetséges jelöltként említve Báthory András és István mellett féltestvérüket Iffjű Jánost is.2 6 Az erdélyi vezetés, amely biztosan számított a megígért katonai és pénzügyi segítségre, mindezek ellenére nem reagált kedvező módon a János deák révén beérkező török ajánlatra, és folytatta háborús előkészületeit.2 7 Közben Ferhád téli időben hidat veretett a Dunán, tavasszal pedig megkezdte a hadsereg mozgósítását. Terveiről nem tudtak biztosat sem Prágában, sem Rómában, ahol úgy gondolták, hogy az új szultán uralkodását esetleg személyes hadba vonulással és egy Bécs elleni támadással fogja kezdeni; az al-dunai csapatmozgások pedig a figyelem elterelését szolgálják. A már említett vezetőcserék miatt nem volt könnyű a tájékozódás. Olyan hírek is érkeztek, hogy sem Ferhád, sem Ibrahim nem akar háborút, és hogy az új szultán anyja a rendkívüli befolyással bíró Valida szultán határozottan békepárti. Közben lázasan folytak az előkészületek Gyulafehérváron, hogy még a török támadás előtt a három fejedelemséget egy török elleni koalícióba kovácsolják. Ennek eredményeként kötötték meg először Erdély és Havasalföld, majd Erdély és Moldva közt a szövetséget.28 Április folyamán két csausz is érkezett a portáról. Az egyikük Hüszejn, aki Murád szultán halála előtt már járt Erdélyben, a másik János diák volt.2 9 Mostani útja az új uralkodó hatalomra kerülésével volt összefüggésben. Temesvárra március utolsó napjaiban érkezhetett, mert innen kelt április 1-jei levele, amelyből kiderül, hogy erdélyi útja után Ferhádhoz készül a fejedelemnek a határvidéki beütések ügyében írt leveleivel. Hüszejn a miatt panaszkodott, hogy nem kapott menlevelet.3 0 Küldetésének fontosságát jelzi, hogy amikor Hüszejn visszatért a portára, valamikor április végén-május elején, portai kihallgatása a szokásosnál hosszabbra nyúlt, amin a díván pasái el is csodálkoztak.3 1 Hüszejn után nem sokkal újabb csausz érkezett Erdélybe; Musztedan a szultán, Dzserráh Mehmed és Ferhád nagyvezér leveleit hozta.3 2 Küldetésének a béketárgyalások közvetítésében nagy gyakorlattal rendelkező Ahmed adott nyomatékot, aki két levelében fejedelemségéről még a következő év márciusában is érkeztek hírek Rómába, vö. ADP FA b. 3, ff. 96r. A Báthoryak akciói szoros összefüggésben vannak a leszámolások miatt kirobbant családi viszállyal, ill. propagandaháborúval, amely egészen 1599-ig elhúzódott. Ennek nagypolitikai összefüggéseivel most nem foglalkozom. 26 Vö. Hurmuzaki XII, 252. 27 János deák török neve a brassói krónikák szerint magyar Ahmed volt. Vö. Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. V Band. Kronstadt, 1902, 274. 28 Szövegét vö. Bethlen III, 557-571. 29 Okmánytár 3. sz. 30 Április 1-jei levelét vö. Török-magyarkori államokmánytár. 3. köt. (Török-magyarkori történelmi emlékek I. oszt. Okmánytárak) Szerk. Szilády Áron és Szilágyi Sándor. Bp, 1868, 35-36. A csausz Temesvárra való megérkezését és a menlevél elküldését megerősíti Carrillo április 9-ei levele is. Vö. Carrillo I, 142. 31 Okmánytár 10. sz. 32 A szultán levele ugyanis Szent György havában, vagyis áprilisban íródott. Ekkor születtek a nagyvezér és Dzserráh Mehmed levelei is, a fordításokra pedig azt írták, hogy május 14-én érkeztek be. Vö. Okmánytár 5, 6, 7. sz. A levelekről beszámol Speciano nuncius is, Carrillo I, 158. Hüszejn közben újra megjárta Sztambult, júliusban ugyanis megint Erdélyben találjuk. A csauszokról vö. Hurmuzaki III/2. 104, 497.
