Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579
AZ 1531. ÉVI KRAKKÓI ALKU 599 hanem szemmel tartjuk azokat a várnagyait [ti. Ferdinándét - B. R.], akik az éves fegyverszünet megkötése előtt a mi parancsnokainkat a várba bezárták. Ha pedig Répás körül a törökökön ezt a dolgot valamiképpen ismét végrehajtja, s elkövetik azt a vétket és bünt az emberei, hogy közönséges lovakat és barmokat ragadnak el a töröktől — és most sem tartózkodnak a hasonló zsákmányszerzéstől —, akkor persze hogy ingerli azoknak a török tartományoknak az elöljáróit, akik őrájuk már egy ideje panaszkodnak. Lovakért és kecskékért remélhetőleg majd keresztényeket hurcolnak el. Ami nekünk nehéz, azt egyedül Isten tudja. ... Irtunk hasonlóképpen a legerősebb császárnak is, hogy az övéit az ilyen dolgoktól tartsa távol. Kérjük is felségedet, hogy hagyjon fel a közreműködéssel [ti. a béke ügyében - B. R.], nehogy még inkább a rosszra ingerelje azokat. Bizony számtalan rossz és sokféle meggyalázását követték el a fegyverszünetnek, amit a követünkön keresztül jeleztünk is őfelségének [ti. Ferdinándnak - B. R.l. Ha majd elküldi valamely értő szolgáját, akkor belátja, hogy mi igazakat írtunk és a mi királyságunk így tépettetik szét az ellenség fegyverei által, és úgy, mintha a fegyverszünet semmis volna. Ha majd őfelsége gondoskodott a védelemről, mi is összevonjuk erőinket, hogy legalább az ellenfeleinknek ellenálljunk, ezeknek, akik már a fegyverszünet előtt megszállva tartottak minket. Hátra van még, hogy felségedet a legjobb egészségben és leghűségesebben üdvözöljem stb."'1'1 Szintén 1531. október 8-án írt János egy másik, igen aggódó levelet I. Zsigmondnak. Tranquillus titkos kancellár ugyanis a napokban jelentette a Szapolyai-párti udvarnak Konstantinápolyból, hogy a török Boszniában már szandzsákokat csinált, és a területet tartományának tekinti. János annak a véleményének adott hangot, hogy ha a magyar ügyek akként fognak haladni, ahogy eddig, Magyarország könnyen Bosznia sorsára juthat. Úgy vélekedett, hogy a törököt irritálja a magyar helyzet tisztátlansága, ezért őt, mint a Porta szövetségesét nagyon szorítja az idő.7 5 János a fegyverszünetnél és a titkos alkunál komolyabb szerződést kívánt kötni Ferdinánddal. Nehéz helyzetben volt, hiszen napról-napra egyre kevesebb megbízható embere akadt az udvarban, a Habsburg-házzal szemben pedig mindig is fenntartásai voltak. Vajon mennyire hajlik Ferdinánd és környezete a békére, vagy akár a szövetségre? Lehetséges, hogy az egyezménnyel csak a Porta ellen akarná őt, és országrészét kijátszani? Nehéz kérdések voltak ezek János számára. Sajnos még maga Ferdinánd sem döntötte el, hogy kivel is akarna megegyezni. Miközben János irányában láthatóan kimutatta lojalitását, követeket menesztett Szülejmán szultánhoz, s fogva tartotta János követét, Hieronim Laskit. 1531. november 19-én Innsbruckból levélben számolt be bátyjának, V Károlynak Laski ügyéről. A lengyel származású diplomata Ferdinándnak annyit elárult küldetéséről, hogy János becsületes feltételekkel kíván békét kötni vele és a németrómai császárral. Egyúttal menlevelet kért a birodalom területére, hogy a pápához, 74 Uo. CCCXLIII. 323-324. 75 „Prudentis nostra quidera sententia adversarius facérét, si suos a Turcis irritandis cohiberet et si a nobis quoque contumela afficiendis sibi aliqantulum teraoeraret, qui in his versamur et elaboramus, quae, si recte indicentur, ei quoque et provinciis eius sunt emolumento..." Uo. 324. Szakály Ferenc: Az iszlám északkeleti védőbástyája. Bosznia a 16-17. századi oszmán és magyar történelemben. História, 17. évf. 1995/1. Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok, 134. évf. 2000/4. 753-755.
