Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579
596 BOTLIK RICHÁRD annak egy éves meghosszabbítása — a Porta által is kívánatos fegyvernyugvás részleteit tartalmazta. A krakkói alku részletei viszont titkosak voltak, és a tárgyalássorozat olyannyira a színfalak mögött zajlott, hogy arról még a Szapolyaipárti lengyel főurak is csak később értesülhettek. Szükséges volt ez az óvintézkedés, hiszen Grittin keresztül a török szultán majdhogynem napi rendszerességgel tájékozódhatott Magyarország ügyeiről. A krakkói tárgyalás 1531. július 25-én kezdődött meg I. Ferdinánd király követe, Sigmund Herberstein és I. János követe, Hieronim Laski között, valamint a lengyel uralkodó részvételével. A titkos tárgyalás kedvezőtlenül indult, I. Zsigmond Krakkóból a következőképpen számolt be a nehéz kezdetről egykori sógorának, Jánosnak: féltettünk, mivelhogy nem terjedt más vélemény rólad, csak gyűlölség, s amire felkészültünk, hogy a létrehozandó megegyezéshez vezető utat elzárják, különösen ebben az időben, mikor őfelsége és e szerencsétlen országrész jóakaratára szorulnánk, s a javasolandó és létrehozandó konkordátumban és békében így előrehaladhatnánk. "64 A nehéz kezdetet azonban feloldotta Ferdinánd király követének ajánlata, mely a krakkói titkos megbeszélés hallgatólagos alkujához vezetett. A ferdinándi ajánlat lényegéről elsőként Zsigmond I. Jánosnak írt leveléből lehet értesülni: „Sigmund Herberstein, a legkegyelmesebb római király úr [ti. I. Ferdinánd magyar és cseh király - B. R.] követe, mivel levelet írtatok hozzá — amiért is hozzánk küldetett —, találkozót kért tőlünk. Ezekben a levelekben, amiket őfelsége írt, valóban viszonozta a te leveleidet, s látván, hogy a Török Birodalom téged hatalmában tart, akkor kívánná, hogy Kolozsvárba és más helyekre területeidről — a közelben levő fellegvárba — muníció építtessék. Mert ez az ügy nyilván a fegyverszünet ellenében vezetne megegyezéshez, melyben őfelsége nem kevesebbet, mint magát a török ellenséget kívánná megtámadni, s ott gyülekezne. A követe azt jövendölte, hogy bízvást harcba bocsátkozna, és sürget minket, hogy az itt előadott ügyről felségedet tájékoztassuk. Mikor az urának hozzánk intézett mandátumáról és útjáról írattatott e levél, egyben tüzetesen kívánjuk, hogy ne a fegyverszünet által hozzánk csapott részekkel foglalatoskodjunk: sokkal többet kérünk felségedtől. Előre akarta látni [ti. Ferdinánd - B. R.], hogy a Török Birodalomnál és elöljáróinál mit intéztek, s hogy Kolozsvárott és más, a legkegyelmesebb római király őfelsége helyein nem ostromoltattad alattvalóit, idővel így nem fegyverszünetre, hanem paktumra fordíttatja figyelmét a közös ellenséggel szemben. Ebben őfelsége mint a keresztényi fejedelmek közti ügyben reménykedik..."65 E levél alapján rekonstruálni lehet az 1531. évi krakkói alku lényegét. Ismert az a tény, hogy Szapolyai János hatalomra kerülése óta számos levelet küldött mind Ferdinándnak, mind V Károlynak és a német birodalmi gyűlés résztvevőinek. Ezekben a levelekben I. János megannyiszor a kényszerű török szövetségről és az általa is óhajtott béke feltételeiről számolt be. I. Ferdinánd akkor vette igazán komolyan a „vajda" szavait, mikor értesült az 1528-1529. évi erdélyi közjátékról, amelynek részleteit fentebb már ismertettem. Ez volt a kiindulási alapja a krakkói alkunak: a visegrádi fegyverszünetbe nem lehetett belefoglalni a János 64 AT. XIII. CCLIII. 239-240. 65 Uo. CCLIV 240.
