Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
54 OROSZ LÁSZLÓ aztán a Mályusznak kikézbesített levél esetenként többletinformációt tartalmaz a müncheni változathoz képest. Az esetben pedig, ha külföldi tanulmányútjai során (Magyarország, Románia, Anglia) fordult valamilyen ügyben magyar kollégájához, csak a budapesti anyag nyújthat fogódzót. Fordított esetben, a Mályusz által írott levelek visszakeresése kapcsán, a Magyar Tudományos Akadémia állománya nem bír forrásértékkel. Az ugyanis csak a magyar történészhez Valjavectől beérkezett leveleket tartalmazza, a tőle kimenők kizárólag a müncheni történész hagyatékában hozzáférhetőek. Ez okból csak a két intézmény anyagának együttes felhasználása biztosíthatta levelezésük — relatíve — hiánytalan összeállítását. Ezúton illeti köszönet a müncheni Südost-Institut részéről Dr. Karl Nehringet, ill. a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában elhelyezett Mályusz-hagyaték gondozóját, Dr. Soós Istvánt, önzetlen segítőkészségükért, mellyel a forrásokhoz való hozzáférést biztosították, s hasznos utalásaikkal kiértékelésüket elősegítették. Hasonlóképp köszönettel tartozunk a tübingeni Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde támogatásáért és munkatársa, Dr. Márta Fata értékes útmutatásaiért a két világháború közötti magyarországi németség törekvései és az ezeket is szolgálatába állító expanzív német tudománypolitikai irányzat tanulmányozása tekintetében. A föllelhető 71 levél közül 21-et csak Münchenben, 24-et csak Budapesten őriznek, 26 pedig mindkét helyen megtalálható.2 6 50-et Valjavec írt, 21-gyel pedig Mályusz gyarapította kapcsolatukat. Valjavec levelei (a külföldi útjai idején postára adott néhány levelezőlaptól eltekintve) többnyire fejléces intézeti papíron2 7 , gépelt formában íródtak, Mályusz válaszai egyetlen kivétellel (Budapest, 1943. II. 21., amely gépelt) kézírással, a hivatalos egyetemi emblémával ellátott levélpapírok mellőzésével készültek. A levélváltásaik során egymás megszólításában alkalmazott formulák változásai csupán felszínes rápillantásra tűnhetnek a kezdeti kimért és távolságtartó viszony érdemi módosulásaként. Levelezésük a külső, formai jegyeket tekintve mindvégig korrekt hivatalossággal kezelt, tiszteletteljes és a szokásos levélbeli formalitásokat alkalmazva barátságos hangvételű volt, ám kötöttségektől mentes, baráti hangúvá sohasem oldódott. Ennek megfelelően tegeződésről még kapcsolatuk kései, a személyes találkozások oldottabb beszélgetéseit követő szakaszában sem lehetett szó. Ez ellen nem csupán ideológiai alapállásuk kibékíthetetlen ellentéte, s még csak nem is (az egyébként nem túl jelentős) korkülönbség, vagy a kettejük között végig kiérezhető (bár Valjavec által a gyors 26 Münchenben: Nr. 2., 4., 8., 11., 13., 15., 18., 21., 25., 32., 35., 39., 43., 45., 47., 48., 55., 57., 62., 63., 70.; Budapesten: Nr. 14., 17., 19., 20, 22., 23., 24., 26., 27., 28., 30., 37., 38., 40., 42., 50., 51., 52., 53., 54., 60., 67., 68., 69.; mindkét helyen: Nr. 1., 3., 5., 6., 7., 9., 10., 12., 16., 29., 31., 33., 34., 36., 41., 44., 46., 49., 56., 58., 59., 61., 64., 65., 66., 71. [A leveleket e sorok írója sajtó alá rendezte, megjelenésük a Levéltári Közlemények-ben folyamatban van. A közölt számozás az említett forrásközlemény alapján feloldható. Az itt idézett, eredetileg német nyelvű levelek fordítása tőlem. A magyar nyelvű levelek az eredeti helyesírást követve kerültek beillesztésre. - O.L.] 27 A levélpapírok felirata: „Südostinstitut München", ill. olykor ,ßeutsches Auslandswissenschaftliches Institut Berlin". Utóbbi azt követően fordul elő, hogy Valjavec a berlini Friedrich-Wilhelm-Universität keretei közt működő Auslandswissenschaftliche Fakultát kiszolgálását ellátó, 1940-ben szervezett intézetben oktatóként másodállást vállalt. A Südost-Forschungen szerkesztőjeként folytatott levélváltásaiban az utóbbi intézet feltüntetése azzal indokolható, hogy a folyóirat 1940-től a müncheni és berlini intézetek közös kiadásában jelent meg.
