Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
JOBBÁGYCSALÁDOK ÉLETVITELE A 16-17. SZÁZADBAN 563 Az urbárium szövegek tehát éppen úgy, ahogyan más szövegek is, az olvasó esetleg máshonnan szerzett ismereteivel vagy tapasztalataival dekódolva pontosan érthetők. A szöveg maga érthető, de nem feltétlenül megmagyarázható cselekedeteket ír le. Az urbáriumokban a telek a rejtélyes. Megmagyarázhatatlan az urbárium szövegek alapján, hogy miért ragaszkodtak a földesurak következetesen, mindenütt a jobbágyok telek szerinti összeírásához, holott a telek fogalma sem a gazdálkodás jellegét, sem a gazdaság méretét, sem a jobbágyra háruló kötelezettségek minőségét vagy mennyiségét nem tartalmazta. A jobbágycsalád ragaszkodása a telekhez A jobbágyi ragaszkodás példájaként tisztán szubjektív okból az őrségi Péter családot tettem az első helyre. A család fogalmát náluk és másoknál is a köznyelvi, laza értelemben használom. Jelenthet egy házaspárt, illetve nukleáris családot olyankor, amikor az urbárium szövegében említett személyről és családjáról írok, mert Magyarország Európa házasodó régiójába tartozott. A telektulajdonos egyben családfő is volt, vagy családtagja, az özvegye lett családfő. Hajadonok vagy nőtlen emberek elvétve kerültek a telektulajdonos szerepébe. De jelenthet a család más szóval élve közeli rokonokat, akiket itt akkor tudok azonosítani, ha azonos nevet viseltek. A család bonyolult demográfiai problémájába nem megyek bele.4 4 A Péter családnak azon kívül, hogy névrokonaim, nincs semmilyen különös jellegzetessége. Az első ismert családfő, Nagy Péter Balázs egy jelentéktelen faluban, Felrákoson, a mai Kisrákoson élt. A szomszéd faluban, Ispánkon volt ugyanakkor jobbágy a fia, Péter Balázs 4 5 Az ispánki Péterek családja is folytatódott, de ott nem lehet az urbáriumok szövege alapján generációkat szétválasztani, illetve talán egy uradalmi összeírás idején sem élt Ispánkon egyszerre két Péter nemzedék.4 6 Ezért csak a felrákosi Péterek nyomát követtem. Falujuk az uradalom központjától, Németújvártól, a mai Güssingtől eléggé távol feküdt. Nem volt hozzá közel nagyobb település; hasonló, esetleg valamivel kisebb vagy nagyobb helységek vették körül. Az 1550 és 1644 körüli évek közötti időből vannak róluk, ennek a területnek a lakosairól általában adataim.4 7 Felrákosról azt lehet tudni, hogy ez alatt az idő alatt az itteni háztartások száma 18 és 30 között változott, a telkek száma pedig 13 és félről 20 és félre 44 Ha jól tájékozódom a demográfiai család áttekinthetetlen vitáiban, legutóbb Faragó Tamás írt összefoglalást a magyarországi helyzetre kiélezve: Tamás Faragó: Different household formation systems in one country at the end of the eighteenth century: Variations on John Hajnal's thesis: Demographic Regimes in the Past in Comparative Perspective. Historische Sozialforschung XXIII. 1998. 1-2. 83-111. 45 A helyrajzi azonosítást Veress Éva módszerével végeztem: Veress Éva: Háztartás, telek őstermelés viszonya hegyaljai és bodrogközi jobbágyfalvakban: Jobbágytelek és parasztság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Szerk. Мак kai László. Budapest, 1966. 295-306. 46 Zimányi Vera: Supplicationum mérita. A Batthyány I. Ádám földesúrhoz és dunántúli főkapitányhoz intézett kérvények kivonatai. Történelmi Szemle XL. 1998. 3-4. 299-331. Ispánki Péter Tamás két kérvényét is tartalmazza: 304; 323. 47 MOL Filmtár 1315-1317: Az Őrség urbáriuma: 1550; a németújvári uradalom urbáriumai: 1573; 1588; 1630; 1644. A MOL P 1322-ból elégett anyag. Az iratok összetartozása a többévtizedes filmen nehezen követhető. Mivel pedig valamennyi urbáriumot úgy használták, hogy újabb és újabb bejegyzéseket tettek beléjük, nem tudok a szövegben pontos évre hivatkozni.
