Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Saint Stephen and his Country. A Newborn Kingdom in Central Europe: Hungary (Ism.: Piti Ferenc) 491

491 TÖRTÉNETI IRODALOM keztében újból székelyek költöztek Dél-Erdélybe. Az itt élő magyarság erejét mutatja, hogy nyelvileg felszívták ezeket a székelyeket. A harmadik fejezet háttérkérdéseket taglal, amelyek a témához szorosan kötődnek — a Dél-Erdélybe való betelepülés időpontja, e területhez köthető személyek vizsgálata —, de ezek eddigi kifejtésére nem nyílt mód. Az eddig leírtakból is jól látszik, hogy a Gyuláknak és a dél-erdélyi magyarságnak a kérdése Benkő Loránd elméletében összekapcsolódik. Szerinte a dél-erdélyi magyarság a 10. század és a 10-11. század fordulója idején az Erdélytől nyugatra eső területekről költözött be a Maros alsó folyásához. A betelepülés okát a szerző a kereszténység felvételében és a terület éghajlati viszonyaiban látja. Dél-Erdélyhez kapcsolódóan Benkő Loránd szerint öt személy neve tűnt fel a forrásokban. Ezek közül Belyödöt, Kulánt és Gládot fiktív személynek tekinti. Keánról pedig csak annyit tart elfogadhatónak, hogy egy elhíresült mondai hős volt, de történeti szerepeltetését nem tartja lehetségesnek. Ajtony az egyetlen olyan személy közülük, aki valóságos, élő személy lehetett az adott időszakban, és 3. Gyulával állt kapcsolatban. A mű szerkezeti felépítése első olvasatra zavarónak tűnhet, mivel az Erdély nevére vonatkozó rész a mű elejére kívánkozik. Ha azonban a könyv logikáját vesszük alapul, azaz a Gyulák Dél-Erdélyhez kötését (1 fejezet), majd annak bizonyítását (2. fejezet), akkor a második fejezet élén álló rövid, Erdély nevének elemzését tartalmazó szakasz helye érthetővé válik. A könyv jegyzeteiben használt hivatkozási rendszer megnehezíti az olvasó dolgát. Ugyanis a folyóiratokban, tanulmánykötetekben megjelent munkák címeit a szerző nem adja meg, és a rövidítésjegyzékben sem találjuk meg az erre vonatkozó adatokat. A rövidítésjegyzék csak a folyóiratok és a tanulmánykötetek rövidítését oldja fel. Három esetben azonban semmilyen információt nem találunk benne. Ezek közül az Ethn rövidítés az Ethnographia című folyóiratot jelöli; az MR 1. a Magyarok és románok. I. Szerk.: Deér József, Gáldi László. Budapest. 1943. című tanulmánykötetnek felel meg; míg a Túry: 1898. rövidítés valószínűleg Thury József: A székelyek eredete. Erdélyi Múzeum 1898.-ra utal. Ezek mellett találunk olyan önálló müvekre vonatkozó rövidítést, amit szintén nem találunk meg az irodalomjegyzékben. A Gyóni, GörSzórv. rövidítés alatt Gyóni Mátyás: A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. Budapest 1943.; a Moravcsik, Bt alatt Gyula, Moravcsik: Byzantinoturcica. I—II. Berlin 1958.2 című kötetet kell értenünk. A Mon. Strig. . rövidítést pedig a MES címszó alatt oldja fel a szerző. Benkő Loránd a magyar nyelvtudomány több ágazatában végzett kutatómunkát: földrajzinév-kutatás, személynevek vizsgálata, nyelvjáráskutatás, illetve azok története, nyelvtörténet, va-I lamint a szinkron nyelvtudomány több más ágazata. Jelen munkája az általa művelt részterületek, illetve azok eredményei közül többet is felvonultat. A könyv többek között ezért is érdeklődésre tarthat számot, valamint ellenvélemények megfogalmazását teszi lehetővé. Weisz Boglárka SAINT STEPHEN AND HIS COUNTRY A Newborn Kingdom in Central Europe: Hungary J Lucidus Kiadó. Budapest, 2001. 182 o. Edited by Attila Zsoldos. SZENT ISTVÁN ÉS ORSZÁGA Egy új születésű, királyság Közép-Európában: Magyarország A magyar középkortörténeti szakmunkák sorában a közelmúltban jelent meg a Szent István királyról, koráról és országáról szóló angol nyelvű tanulmánygyűjtemény. Mindig örvendetes, ha a magyar történelemről, a magyar középkorról idegen nyelveken jelennek meg kötetek, tanulmányok, hiszen az ismeretek megnyitása a külhoni nyilvánosság előtt a magyar tudományosság egyik legfontosabb érdeke. Ezekkel a művekkel lehet ugyanis a leginkább tudatosítani a külhoniakban is azt a (manapság igen fontos hozadékkal bíró) tényt, hogy Magyarország már ezer éve csatlakozott a nyugati értékekhez, így az európai fejlődésben (történelmi gyökerei miatt is) szerves részként kell vele számolni. Bízom abban, hogy ezen idegen nyelvű publikáció is valóban azzal a céllal született, hogy külföldi olvasókhoz is eljussanak a magyar medievisztika eredményei (akár külhoni terjesztéssel, akár legalább magyarországi — pl. idegennyelvű — könyvesboltok révén). Mivel a-