Századok – 2003
VITA - Balogh László: Az írott források egy régész szemével. Néhány észrevétel Révész László Emlékezzetek utatok kezdetére című művéről 468
VITA 475 vitézként (miles) szerepel.30 Révészt az vezethette a vitéz helyett a vezér titulus használatára, hogy ő egy vezéri sírt (34) szeretett volna Tarcal nyughelyeként azonosítani. Megjegyezném, hogy az egyedül Anonymusnál felbukkanó Tarcal nyughelyét még maga Anonymus sem hozza kapcsolatba a hegy nevével. Mindenképpen meg kellett volna említeni, hogy a szerző nézete szöges ellentétben áll a ma elfogadott állásponttal, miszerint Anonymus a hegy nevének ismeretében — írói gyakorlatának megfelelően — keltette életre a soha nem élt — ráadásul nem is magyar, hanem — kun Tarcal vitézt.3 1 Ennek elfogadása annál inkább célravezetőnek tűnik, mert maga Révész is tényként kezelte, hogy Anonymus a magyar honfoglalókkal szemben harcoló kárpát-medencei vezéreket saját maga keltette életre földrajzi nevekből (33). Ráadásul azt is elismerte könyve más helyén, hogy az Anonymus által leírt 10. századra vonatkozó események nagy részét a szakirodalom nem fogadja el hitelesnek (153). A honfoglalás kor egyik szereplőjének nevével kapcsolatban is érdemes néhány pontosítást tenni. Révész a 894. évre helyezve beszámol arról, hogy a magyarok fejedelmei, Árpád és Kurszán bizánci követekkel tárgyaltak, és megegyeztek abban, hogy a magyar haderő a bizánciak oldalán beavatkozik a dunai bolgárok elleni háborúba (28). Az eseménnyel kapcsolatban szereplő magyar vezér Kurszán néven szerepel a továbbiakban is a recenzeált munkában (43, 127). Magáról az eseményről György barát krónikájának folytatójától (Georgius Monachus Continuatus) értesülünk.3 2 A görög szövegben a Révész által szerepeltetett Kurszán helyett a Kuszan/Kusan alak szerepel. Moravcsik Gyula 1931-ben publikálta azt a tanulmányát, amelyben tisztázta a görög forrásban szereplő személynév kézirati hagyományozódását. Eszerint a forrás mérvadó kézirataiban -r- nélküli névalakot találunk. Egy kéziratban van meg a Kurszán forma, ez azonban elírás.3 3 Annak ellenére, hogy Gyóni Mátyásnak A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei című, máig egyedülálló munkájában is így szerepel,3 4 a szakirodalom kevés figyelemre méltatta Moravcsik észerevételeit, és — nagyrészt Györffy György hatására — a Kurszán alakot részesítette előnyben. A görög forrásban szereplő magyar vezér több latin nyelvű munkában is szerepel. Ezek névformái (Chussal, Chussol stb.) azonban szintén az -r- nélküli formát mutatják.3 5 A személyhez kapcsoltak még egy magyarországi latin forrást. Anonymus említést tesz egy Curzan nevű magyar honfoglaló vezérről.3 6 Anélkül, hogy állást kívánnék foglalni a görög és latin forrásokban említett vezér és az Anonymusnál szereplő Curzan azonosításával kapcsolatban, egy dolgot meg kell állapítani. A közel kortárs görög forrás névalakja egyértelműen az -r- nélküli formában szerepelteti a nevet. A kortárs latin források szintúgy. Ennek ellenére, ha van is valamilyen kapcsolat ezen adatok és az Anonymus által szerepeltetett személy között, az a név 9. századi hangalakja szempontjából kevéssé érdekes. A 894-ben a görög követtel tárgyaló 30 SRH I. 54, 56-58. 31 Benkő Loránd: Anonynus kunjairól. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk.: Koszta László. Szeged 1995. 63-64. 32 Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest. 19882 . 59. 33 Moravcsik Gyula: Árpád 894. évi vezértársának neve. Magyar Nyelv 27 (1931) 84-89. 34 Gyóni Mátyás: A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. Budapest 1943. 72-73. 35 A kérdésre lásd: Kristó 1993. 54-58. 36 SRH I. 41, 95.
