Századok – 2003

KISEBB CIKKEK - Veszprémy László: Adémar de Chabannes krónikájának magyar vonatkozásai. Textus és Kontextus 459

KISEBB CIKKEK 467 Mint maga Adémar említette krónikája bevezetőjében, a hallott dolgok lejegyzé­sére is törekedni fog, s szemlátomást tö­rekedett is. Persze, leginkább azzal a le­hetőséggel kell számolnunk, hogy a len­gyel és magyar információk is onnan szár­maztak, ahonnan a III. Ottó uralkodására, az aacheni eseményekre és hittérítő te­vékenységére vonatkozók. Azaz, valahol német földön ötvözték ez esetben egybe, immár zavarosan és mára szétbogozha­tatlanul a sokszor (legtöbbször?) valós tör­téneti magból táplálkozó részinformáció­kat. Mindenesetre az új kritikai kiadás bevezetője is III: 31 magyar hírei esetében szóbeli információra gyanakszik.36 Konkrét írott forrásokkal (elveszett Adalbert-életírás, Anonymus Gallus 37 stb. ismeretével) leginkább Helmut Beumann próbálta összekapcsolni a III: 31 híreit, de ez csak azon az áron sikerült, hogy egy 12. századi interpolátor személyével számolt. Az összekuszált híradások, sze­mély és földrajzi nevek éppen nem támo­gatják az írott források közvetlen hasz­nálatát. A Beumann által említett Petrus Damiani-féle (1072) itáliai Szent Romuald életrajz, ami egyedüliként tud Brúnó orosz térítéseiről, ismét „C" szerkesztés 11. századi, korai volta mellett bizonyít.38 A „fekete magyarokra" vonatkozó hírek forrását magunk is inkább a Brúnó-körüli hagyományban, mint a francia zarándo­kok élménybeszámolójában keresnénk, amit azok persze éppenséggel megerősít­hettek. Végső konklúzió megvonására a kri­tikai kiadást közreadó példás óvatosságát követve csak fenntartásokkal vállalkoz­nék. A kézirat 12. századi másolásának ténye, a III: 31 fejezet vonatkozásában a szövegpárhuzamok hiánya miatt a 12. századi interpoláció(k) lehetőségét teljes­séggel nem lehet kizárni, mégha a magyar vonatkozások esetében ennek feltételezé­sére különösebb okunk nincs is. Attól, hogy egy híradás egykorú, még nem fel­tétlenül igaz, különösen ha a lejegyzett szövegeknek nem első kézből származó szóbeli információk képezték az alapját. A többi állításával kapcsolatban a hazai mediévisztika már korábban kedvezően, de legalábbis nem teljesen elutasítóan fog­lalt állást. Mint látjuk, az alapvető prob­léma III: 31-el kapcsolatban nem is le­jegyzésük ideje, hanem forrásértékük. A probléma éppen annak a recepciós folya­matnak a rekonstruálása, amíg a kortárs eseményekről adott történeti magvat tar­talmazó híradások különféle „szűrőkön" át burjánzva terjedtek, s olykor a felis­merhetetlenségig átszerkesztve vagy éppen összetömörítve kerültek lejegyzésre a tár­gyalt krónika-változatban. 36 Ademari Chronicon im. LXVIII-LXIX. 38 H. Beumann: Grab und Thron im. 356-359. 37 A Gallus és Adémar szövegek hasonló fordu- Vita Romualdi PL 144, 978. hasáb, lataira ld. Gerics J.: Egyház, állam im. 45-46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom