Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
40 HÁMORI PÉTER tásáig nem tettek érdemi lépéseket. Az okokra Mailáth József gróf 1921. nyári kaposvári beszéde vetett fényt. Mailáth, aki előző évben megjelent könyvének194 tanulsága szerint nemigen változtatott nézetein, a földbirtokreformot ugyan „szent és megtagadhatatlan kötelességünknek"19 5 nevezte, ám sietett ehhez hozzáfűzni: a törvény elfogadása által a magyar birtokos osztály „egyszer s mindenkorra" letörlesztette mindazt, mellyel („egyesek szerint") a „társadalom szerencsétlenebb helyzetben lévő osztályainak, a magyar munkásságnak" tartozott.196 Ebbéli nézete a Bethlen-konszolidáció és a kisgazdák hatalomból való kiszorítása után a kormányzatban uralkodóvá lett.19 7 Hasonló indokok álltak annak a hátterében is, hogy az 1907:XLV törvény cselédházakra vonatkozó részére — melyet 1917-ig végre kellett volna hajtani — évről évre földművelésügyi miniszteri rendelettel haladékot adtak.19 8 Az 1925-ben állami pénzből, illetve állami nyomásra rendelkezésére bocsátott banktőkékből létrehozott OFAKSz, mely nagyobb hitelkihelyezéseket egyébként csak az 1928-as évtől kezdve végzett, eltért az 1907-es gyakorlattól: immár nem kamatgaranciát, hanem a gazdálkodó önerejét kiegészítő hitelt nyújtott. E-miatt igénybevevőinek köre elsősorban nem a gazdasági munkások és törpebirtokosok, hanem a kisgazdák közül került ki.19 9 A munkásház-építési akció értékelése A 9000 munkásház felépítése a magyar agrárium életviszonyaira nagyon csekély hatással bírt. Az érintettek életviszonyain jelentősen javított ugyan, ám sajátos módon egyben gátjává is lett a szociális tevékenység kiszélesítésének. A törvényhozók ugyanis az évi 300.000 korona megszavazásával az agrárszegénység magyar falu. M. Kir. Közegészségügyi Intézet Közleményei, 7. Budapest, én. [1939.] (136-148); Féja Géza: Egy éjszaka „Kanadában". Magyarország, 1934. március 25; Kerék Mihály. Lakásügy és lakáspolitika, im. [1944] 19-22; Esztergár Lajos-. A szociális munka útján. Kultúra, Pécs, 1939. 23-24; Valkó László: Az új magyar szociálpolitika. Szociális célkitűzések és a céltudatos szociálpolitika. Magyar Társaság Könyvei, 2. Magyar Társaság, Budapest, 1940. 65-67. 194 Mailáth József: A mezőgazdasági munkáskérdés. Budapest, 1920. 195 Nem tudni, hogy Mailáth József tudta-e: a francia forradalom által létrehozott Comité pour l'extinction de la mendicité jelentésének zárószavai voltak ezek. 196 Különlenyomat a Dunántúli Szántóvetőből, a Dél-Dunántúli Mezőgazdaság Kamara lapjából. Kaposvár, én. 197 Kivételt talán Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter képezett, akiben Bethlen „egy, a «rendszer» hálójába keveredett plebejus néptribúnt látott, aki szabadjára engedve legszívesebben szétdúlta volna a vezető réteget." (Kovrig Béla: Magyar társadalompolitika (1920-1945) Kis Magyar Könyvtár. New York, 1954, 162) 198 Az 37.744/1930. NMM. pedig a „mezőgazdasági érdekképviseleti szervek kérésére" végleg megszüntette az elkezdett büntető eljárásokat. (Németh Andor: Mezőgazdasági munkások jogviszonya. In: A magyar szociálpolitika feladatai, im. 491.) Megjegyzendő, hogy Endre Lászlónak, Pestmegye alispánjának 1941-ben nyomatékosan ki kellett hangsúlyozni, hogy a minimális cselédkonvenció része az 1907-es törvénynek eleget tevő cselédlakás is. (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja által a megye területére megállapított legkisebb gazdasági munkabérek 1941. április 1-től kezdődően. Cegléd, 1941. 3/f pont.) 199 A falusi kislakásépítési akció ismertetése^ és útmutató az akciónál követendő eljárásokra. Országos Falusi Kislakáspítő Szövetkezet iratai, MOL Z 139. 1. cs. 2. dossz; Az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet jelentése és zárószámadása az 1931. évi I. üzletévről. Budapest, 1932.
