Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 377 következtetett arra, hogy ez alkalommal kaphatta a megbízást a mű megírásáig 226 Nézetünk szerint ebben a kérdésben a jelenleg ismert forrásanyag alapján teljes bizonyossággal nem lehet állást foglalni. Kétségtelen, hogy a somogyvári zarándoklat a mű szerkezetében is határvonalként szerepel, és az sem képezheti vita tárgyát, hogy ez az egyetlen rész a gestában, ahol a szerző a többes szám harmadik személyű igealak használatával olyan képzetet kelt, mintha valakikkel együtt látta volna a porban fekvő ifjú fejedelmet. Azonban a jelen munka szempontjából lényegében nincs jelentősége annak, hogy 1109-ben vagy 1113-ban történt-e Lengyelországba érkezése, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk annak a körülbelül másfél évtizednek, amelyet feltételezhetően Magyarországon töltött. Gallus Anonymus feltételezett magyarországi tartózkodása egy olyan időszakra esik, amikor a megelőző korszakhoz képest jelentősebbé váltak a magyarlengyel kapcsolatok, mind bel-, mind külpolitikai téren.227 Mindkét ország belpolitikáját egy, nem csak jellegében, hanem tartalmában is hasonló kérdés határozta meg. Könyves Kálmán illetve Ferdeszájú Boleslaw is szó szerint ugyanazzal a belpolitikai, dinasztián belüli problémával volt kénytelen szembenézni: testvéreik, Almos illetve Zbigniew hatalomra törésével.22 8 Felettébb hasonló a trónviszály lefolyása és lezárása is. Mind Magyarországon, mind Lengyelországban a lázadó testvér elveszíti a neki juttatott uralmi területeket,22 9 majd a testvérek közötti hatalmi harc Zbigniew, illetve Álmos megvakításával végződik.23 0 Nem kevésbé lényegesek a korszak külpolitikai kihívásai sem. Álmos és Zbigniew is külföldön keresett támogatást hatalmi törekvéseikhez. Kezdetben III. Boleslaw támogatta Álmost Kálmán ellenében, ahogy ezt a 14. századi krónikakompozíció és maga Gallus Anonymus is megörökítette,231 de 1107-től kezdve Kálmán és Boleslaw kibékült egymással, és V Henrik 1108-as Magyarország elleni háborújában már Kálmán lengyel segítséget kapott.23 2 A két uralkodó közötti személyes kapcsolat csúcspontját mindenképpen Boleslaw 1113-ban tett zarándoklata idejére tehetjük. A történeti irodalomban is elfogadott, Kálmán és III. Boleslaw együttműködésére épülő magyar-lengyel kapcsolatok alapján úgy gondoljuk, hogy ha van valamilyen kapcsolat Gallus Anonymus és a korabeli magyar történetírás között, 22fi Plezia 1947, 5; Ezt - elfogadva Gallus magyarországi tartózkodását - teljesen elvetette és retorikai fogásnak tartotta Kçtrzynski 1899, 53. 227 Font Márta: így élt Könyves Kálmán. Bp. 1993, 122.-123.Ugyanez angol nyelven: M. Font: Koloman the Learned, King of Hungary. Szeged 2001, 63-77.; Kristó Gyula: A magyarok és a lengyelek kapcsolatai a 10-12. században a források tükrében. Történelmi Szemle XLII (2000), 1-2., 1-18. (a továbbiakban: Kristó 2000), 14-15.; Kapronczay Károly: A Magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai. Budapest 2000, 12-13. 228 Kristó 2000, 14. 229 Egyenesen a magyar példát látja visszaköszönni Mazóvia Zbigniewtől történő elvételében Makk Ferenc: Megjegyzések Kálmán külpolitikájához. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 67 (1980), 21-31., 28. 230 Álmos megvakításában a lengyel példa követését látja Kristó 2000, 15. 231 Scriptores rerum Hungaricarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentéptery. I—II., Bp. 1937-1938 (a továbbiakiban: SRH), I., 426-^27.; Gallus, 98. 232 Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp. 1986, 72-73.; Kristó 2000, 15.
