Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
374 BAGI DÁNIEL Somogyvár és a lengyelországi Szent Egyed-kultusz mellett semmiképpen nem hagyhatók figyelmen kívül Pleziának a műben előforduló nagyszámú magyar adattal kapcsolatban tett megállapításai sem. Ezen információk alapos, minden részletre kiterjedő elemzését egy későbbi dolgozatban kívánjuk elvégezni, így itt csak kvantitatív felsorolásra, egyfajta tematikus rendszerezésre vállalkozhatunk, illetve csak azon adatokat kívánjuk részletesebben bemutatni, amelyek a jelen munka célja szempontjából szükségesek. A gestában magyar uralkodók közül két esetben találkozunk Szent István nevével,19 3 egyszer bukkan fel Orseolo Péter személye.19 4 Lényegesen többször, hat esetben említi a gesta Szent Lászlót,19 5 két ízben Salamont, 19 6 és négy alkalommal Könyves Kálmánt.19 7 Egyéb, a magyar történelemből ismert személyek közül Almosról ír szerzőnk.19 8 Elképzelhető, hogy a gestában szereplő Franco episcopus Poloniensis ugyancsak Magyarországhoz köthető.199 Helységnevek közül Bazoariumot, Somogyvárt és Székesfehérvárt ismeri a gesta-író.20 0 Még egy alkalommal fordul elő a műben egy Székesfehérvár latin nevéhez hasonlóan csengő település megemlítése. III. Boleslaw a pomeránok ellen viselt háborúja kapcsán ír a Gallus arról, hogy megostromolta Albarn urbem regiam.201 A kutatás a pomerániai Bialogród várossal azonosítja ezt a települést,202 de felvetődtek olyan vélemények is, mely szerint Bialogród Albaként történő definiálása a magyarországi Székesfehérvár nevének átvételével függhet össze.203 Kétségkívül szokatlan a gestában az urbs regia kifejezés, különösen úgy, hogy nem egy tényleges királyi városról van szó. Nézetünk szerint könnyen elképzelhető, hogy csak a település neve alapján alkalmazta rá az Alba elnevezést, amelyet — Székesfehérvár viszonylatában — Magyarországon ismerhetett meg. Kevesebb jelentőséget tulajdonított a kutatás a gestában két helyen is említett pristaldus kifejezésnek.20 4 Maleczynski - megjegyezvén, hogy a pristaldus a korban Magyarországon is előfordul, prisztav alakban pomerániai eredetűnek tekintette.20 5 Kossmann a lengyel államigazgatási szervezet egyik tisztviselőjét látta benne, és a Gallus gestájában ugyancsak előforduló vastaldusókkal hozta összefüggésbe,206 és úgy vélte, hogy a pristaldus a később keletkezett Kadhibek-193 Gallus, 41., 158. 194 Uo„ 41. 195 Uo„ 52., 53., 54., 55., 71., 72. 196 Uo., 52., 63. 197 Uo., 98., 116., 142., 159. 198 Uo., 98. 199 Vö.: Engel Pál-Koszta László in Kristó Gyula (szerk.): Korai Magyar Történeti Lexikon. Budapest 1995, (a továbbiakban: KMTL), 728.; Kiss 2001, 51. 200 Uo., 41., 158. 201 Gallus, 89. 202 Maleczynski (ed.), 89., 4. sz. lábjegyzet. 203 Tyc 1924, 125.; Plezia 1947, 133. 204 Gallus, 69.: „sed tibi Magne, lacrimabiliter condolemus, cum pristaldis Zethei dominari non audeas;" Gallus, 79.: „In castellis comités vei pristaldos preponebat." 205 Maleczynski (ed.), 69., 5. sz. lábjegyzet. 206 Kossmann 1971, I., 264.
