Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323) 297
330 KRISTÓ GYULA hogy a hűtlen lázadó Zemplén megyei Borostyán, Bodrogszeg és Barkó várait Mikes hosszas ostrom után bevette (VI/711., 1. még VI/39.). Az ostrom időpontját rövid határok közé helyezi az a tény, hogy Szécsi Péter már 1317. október 23-án borostyáni várnagyként fordul elő (IV/605.). Még ennél is közelebbi dátumot lehet adni abban az esetben, ha bizonyos Abaúj megyei fejleményeket Petenye fia Péter felkeléséhez kapcsolunk. 1316. december 15-i oklevélben Druget Fülöp csak szepesi várnagyként (IV/368.) fordul elő, másnapi, december 16-i oklevél szerint pedig bizonyos János volt még az újvári ispán (IV/371.).3 8 Év nélkül, tavaszi kelettel (in dominica Judica) maradt ránk Druget Fülöp szepesi és újvári ispán Göncön kelt levele, amelyben a Baksákat királyi utasításra — ha az uralkodónak akarnak szolgálni — teljes haderejükkel Regéc vár alá irányította az erősség bevételére. Szavait Fülöp megtoldotta azzal, hogy ily módon az irányukban támadt gyanút is (azaz hogy belekeveredtek egy király elleni lázadásba) semmivé tehetik (IV/425.). Ha e levelet 1317-re keltezzük (mint Engel tette, 116. 125. jegyzet), úgy abban nyilván csakis Petenye fia Péter elleni fellépésről lehet szó, ha viszont 1318-ra, abban az esetben az Amadé-fiak zendüléséről. A választás több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges. Az egyik vizsgálati irány, hogy vajon szerepel-e Fülöp újvári ispánként 1318 előtt (persze, a szóban forgó év nélküli oklevelet leszámítva). Mivel a kérdésre több hiteles oklevél alapján igenlő választ adhatunk (IV/494., IV/506., IV/624., IV/675-676.), az oklevél 1317. évi datálása nem zárható ki. A másik megfontolás Fülöp — legalábbis 1317. június 15. után (rV/494.) dokumentálható — abaúji ispánságából adódik. Ez mindenesetre arra mutat, hogy a királyi hatalom már 1317 első felében megjelent (illetve helyre állt) Abaújban. Ez nyilván következménye és nem előzménye volt a király ellenségei legyűrésének. Abszolút bizonyossághoz persze csak akkor juthatnánk, ha pontosan ismernénk Abaúj ekkori viszonyait, ez azonban nem mondható el. Abaúj ugyan 1311-ig Aba Amadé törzsterülete volt, de ha 1311-et követően fiai tartósan kiszorultak onnan, és Ungban vetették meg a lábukat,39 akkor a kérdéses év nélküli oklevél 1317-es kelettel Petenye fia Péterrel hozható kapcsolatba, aki eszerint az Abaújban támadt hatalmi vákuumba lépett be rövid időre. 1328. évi oklevél megerősíti az 1317-re vonatkozó keltezést. Eszerint Gönc várának ostromát Fülöp irányította (XII/252.). Vagyis Fülöp szepesi és újvári ispán 1317. március 20-án (in dominica Judica) Göncön kelt oklevele egy eredményes várostromot zárt le, amelyet Regéc rövidesen bekövetkezett megvívása követett. Fetenye fia Péter tartományurasága felszámolásában tehát Abaújban Druget Fülöp, Zemplénben pedig Ákos Mikes vett részt. Egy, csak regesztában ránk maradt 1317. évi királyi oklevél — mindenesetre legyőzése után — azzal vádolta meg Petenye fia Pétert, hogy két ízben is meg akarta gyilkolni a királyt, előbb akkor, amikor Sárospatakon betegen feküdt, majd Temesvárott, ez utóbbi alkalommal bérgyilkos révén (IV/676.).4 0 Károly 1312 óta nem járt Patakon, az első merényletkísérlettel 38 Jánost kérdőjelesen tekintette azonosnak Aba Amadé fiával Engel R a 17. jegyzetben i. m. I. 94. 39 Engel Pál: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 25. Bp. 1998. 40-42. 40 Petrovics István: Orgyilkosok Temesvárott: merénylet I. Károly király ellen. In: „Magyaroknak eleiről". Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szerkesztőtárs Szabados György. Szeged 2000. 431^134.
