Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
270 TÓTH ENDRE Arnót3 5 ). Az l kiesése és a magánhangzó megnyúlása törvényszerű változás3 6 . Az -olt szótagban pedig az -o- magánhangzó megmaradt volna3 7 . Ezek a változások a Haholt és más hasonló helynév esetében jól adatoltan csak a 14—15. században következtek be, és nem korábban (lásd lentebb, a Hoholtról írtakat). Ezért a 13. század első felében már jelentkező, mindig azonos helyesírású Búzád SzN nem keletkezhetett egy Pussoldból. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy a Búzád magyar személynév: az Árpád mintájára alkotott Búzád, amely — noha ritkán — a nemzetségen kívül is adatolt3 8 . A nemzetségben számosan Magyarországon gyakori keresztény nevet viselnek: Miklós (11), Mihály (4), Dénes (3), Jakab (2), János (5), István (2), Keled (2), Lőrinc, Máté, Egyed. Három testvérnek „lovagregénybeli" neve van:3 9 Terestyén, Lanczeret4 0 és íven.4 1 Figyelemreméltó, hogy a nem keresztény magyar nevek az Atyusz (2) és a Csák (2) egyúttal nemzetségnevek. A Keled is, ez azonban keresztény személynév;4 2 az ismeretlen eredetű Panyitot egy személy képviseli. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a névhasználat eredete egyes esetekben megállapítható vagy sejthető, és egyúttal rávilágít az Árpád-kori előkelők névadási szokásaira is. III. Búzád felesége az ugyancsak Zala megyei Atyusz nemzetségbeli Sal ispán lánya, Éva. Két gyermekük az anya családjának neveit nyiték is van Szentgrót nevének Sanctus Gerhardus alakjára, amely a vitát eldönti. A Tüije nemzetség Szentgróti ágának megnevezéséből világos, hogy a helység latin neve Sanctus Gerardus volt (1247: Dionisius banus de Sancto Gerardo, Zalai Ot I 18, nr.14.; magister Philippus de Sancto Gerardo, Zalai Ot. I. nr. 203, 291. stb., továbbá helynévként 1301: via magna...versus sanctum Gerardum, Zalai Ot. I. 120, nr. 87.; 1335: Philippus de Sancto Gerardo Zalai Ot. I. 291 nr. 203.), a település magyar neve ugyanekkor már Szentgirolt (1247: poss. Scengerohlt, Zalai Ot. I. 18, nr. 14, ugyanabban az oklevélben, amelyben a családot de S. Gerardo-пак mondják. 1247: poss. Zent Gyrolth, Zalai Ot I. 20, nr. 15.). Magyarországon a Szent Gellért tiszteletére szentelt templom felettébb ritka. Mivel a helység a Tűrje nemzetség birtoka, feltehető, hogy a templom építése is a nemzetséghez kapcsolható: talán fogadalomból alapítottak templomot a vértanú püspök tiszteletére. A családot a tüijei monostor ebédlőjének feliratán még 1741 körül is de Sancto Gerardo-nak nevezik (Kovács 1991, 5.): azaz pontosan ismerték, hogy a templom Gellért tiszteletére épült. Nem közömbös, hogy a türjei monostor második ismert prépostját (1256) Gellértnek hívták (Péterfy C., Sacra concilia ecclaesiae, Posonii 1741, I 88, Kovács I. 1991 38). A templom védőszentje ma Szent Imre. 35 1230 Ornolthy, 1381,1317, 1330 Ornolth, később Arnóth, Borsod vm. Csánki I 753. 36 A jelenségről általánosabban Benkö Loránd, Magyar nyelvjárástörténet. Budapest 1957. 78-79, továbbá: Végh József, Magyar nyelvjárási magnetofon-felvételeink elemzése, MNy 68, 1973, 95. 37 Horger Antal, Az alszik olt-féle hangviszonyhoz, MNy 31, 1935, 46-48. 38 A csallóközi Karcsaiak között: 1243: Basilleus fdius Búzád (1253-as átiratban, Wenzel II 206., az 1253-as oklevélben:; Búzád földje); 1261: comes Buzad de Karcha Arp.Okm. XI 523, 356.: Buzad de Karacha, 1260-80: comes Buzad (Hazai Okm. III 14,19.: 1282: Belud fdius Buzad (MonStrig I 621., 1298: Belud fily Buzad (Hazai oklevéltár 164-165), vö: Bartal Béla, A Karcsayak a XIII. században, Turul 22, 1904, 162-164.; 1290: Mencseli Buza(d) comes fia Móric, Reg. 3659, 3853; 1256: Bolezlaus fia Buzad, Reg. 1103; 1272: ua. Reg. 2207; 1275: ua. Reg. 2618. 1279: Zudy-i Búzád királyi ember, Reg. 1967; 1272: Buzad tornai comes, Reg. 2161. 1260. Buzad de Sedun (Zsédeny, Vas vm. UB II. nr. 394.;1265: Buzad de Boron UB II nr. 460, stb. Helynévként (csak a puszta személynévi helynévadást tekintve): Búzád, Temes vm. Csánki II 31. 39 Wenzel VII 447., vö. Kurcz 1988, 248. 40 Kurcz 1988, 248. Lanceret feleségét Karácsonyi a Búzád nemzetségnél nem tüntette fel, csak a Tiboldoknál: a feleség Tibold nb. Budur fia Julad comes nővére volt: Hazai ot. I 92= Reg. 4131. 41 Wenzel X 447.; Korompay 1978, 84.; Kurcz 1988, 248. 42 Mindenesetre a Keled/Keléd SzN magyarázatra szorul: a latin eredeti, a Cletus ugyanis ritkán használt név.
