Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
HOHOLT - HAHÓT. A JÖVEVÉNY NEMZETSÉGEK EREDETÉHEZ 267 szerencsés esetben eredményt hozhat. Míg az általánosan elterjedt és gyakori keresztény személynevek a hazai családok és nemzetségek eredetének vizsgálatában csak korlátozott segítséget jelenthetnek, az advenák és más nemzetségek személynevei között olyanok is fellelhetők, amelyek nemcsak Magyarországon nem terjedtek el, hanem a császárságban is csak jól körülhatárolható vidéken voltak használatban. Ilyen a Buzád-Hahót nemzetségben a Hoholth/Haholth név. Az Árpád-kori személynevek esetében sem került sor összefoglaló onomasztikai vizsgálatra1 4 . Erre csak az irodalmi eredetű nevek esetében indult kezdeményezés: a trójai mondakörhöz (Ehellős, Perjámos, (H)Ector, Paris?), a Nagy Sándor regényhez (Alexander, Olimpias) a Roland mondakörhöz (Roland, Arland, Lóránt, Olivér, Olifant), a Tristan-mondakörhöz (Terestény, Isolda), az Artus mondakörhöz kapcsolódó neveket (Artus, íven, Lanceret) vizsgálták.15 Teljes gyűjtésre és értelmezésre a Roland és Oliver személynevek esetében került sor.16 A személynevekkel, tekintettel a vezetéknevek kialakulására a középkori Magyarországon, Kubinyi András foglalkozott.1 7 A nemzetséget az oklevelekben gyakrabban Búzádnak1 8 és ritkán Hahóidnak1 9 nevezik: Karácsonyi szerint ez a megkülönböztetés a család két ágára érvényes.2 0 Kézai röviden emlékezik meg a Buzádok eredetéről: Buzad autem generatio de Mesn originem trahit, nobiles de districtu Wircburg.21 A Krónikakompozíció közlése részletesebb: De generatione quidem Buzad est dicendum: huius enim generatio per regem Stephanum filium secundi Bele in Hungáriám adducitur in adiutorium regis memorati. Ex comitibus enim Orlamundi sunt. Primus enim qui venit, Hadoth est vocatus, cuius filius similiter Hadolch et Arnoldus. Ex istis origo procedit Buzad bani. Hic enim Hadolch exprimi non potuit, sed paloyzando Hoholt dicitur. Generatio quidem Chaak cum aliis quisbusdam generationibus conspir aver unt contra istum regem, quas per Hoholdum et suam militiam, quam cum ipso adduxerat, dicitur contrivisse.22 14 Az Árpád-kori kis személynévtár (Fejértói Katalin, Bp. 1983) a dömösi prépostság, az aradi káptalan, a pannonhalmi és a tihanyi apátságok szolgálónépeinek, és a Váradi Registrumnak a személyneveit tartalmazza, tehát a nemzetségek személynévanyagához nem lehet használni. 15 Kurcz 1988, 243-, Korompay 1978 a korábbi irodalommal. 16 Korompay 1978. 17 Kubinyi A., Fragen der Familiennamengebung im mittelalterlichen Ungarn, in: Personnamen und Identität. Namengebung und Namengebrauch als Anzeiger individueller Bestimmung und gruppenbezo^ener Zuordnung. Akten der Akademie Friesach „Stadt und Kultur im Mittelalter" Friesach (Kärnten) 25, bis 29. September 1995. Grazer Wissenschaftliche Forschungen Bd. 3. Graz-Wien 1997, 345-362. 18 Búzád nemzetség: Hazai okm. II 5=Reg. 1754, Wenzel VII 415.=Reg. 1979, CD V 636=Reg. 2215. 19 Hahold nemzetség: Zalai Ot. II. 288 = Reg. 1993: de genere Haholth. 20 Karácsonyi 1900, 567. 21 SRH I 190, 5. 22 Chron. comp. saec. XIV SRH I 300, 9-18; „Búzád nemzetségéről egyébként azt mondhatjuk: az ő nemzetségét István király, II. Béla király fia hozta be Magyarországra a maga segítésére: az orlamündi grófok közül valók. Aki elsőként jött, azt Hadodnak hívták, fiait hasonlóképpen Hadótnak illetve Arnoldnak. Tőlük származik Búzád bán. A Hadót nevet azonban nem tudták kimondani, ezért eltorzítva Hahótnak mondták. A Csák nemzetség néhány más nemzetséggel együtt összeesküvést szőtt a király ellen, s az összeesküvőket a király — mint mondják — Hadottal és azzal a katonasággal verte le, melyet ő hozott be magával" (Bollók J. fordítása; az elírt Orleans-t Orlamündére javítottam)
