Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Evolution of the Hungarian Economy; 1848-1998. Iván T. Berend-Tamás Csató: One-and-a-Half Centuries of Semi-Succesful Modernization; 1848-1989 (Ism.: Gunst Péter) 241

241 TÖRTÉNETI IRODALOM talmi álmokat dédelgetve, nem vett figyelembe sem gazdasági, sem nemzetiségi tényezőket, nem alakíthatott ki jó viszonyt sem Magyarországgal, sem Lengyelországgal a német nyomás enyhítésére, így a benesi politika magában hordozta a bukást, amikor ezeket a problémákat ignorálta, még ha a diplomácia területén voltak is komoly sikerei. Ezért Lukesnek árnyaltabban kellett volna bemutatnia Benes „államférfiúi nagyságát". Lukes cseh történész, így ó Münchenben a cseh tragédiát látja. München azonban ennél több okból volt végzetes az egész régió sorsát illetően. Előrevetítette a kelet-közép-európai kis államok tragikus sorsát: a nyugati diplomácia a német imperializmust keletre terelésében volt érdekelt, miközben a szovjet diplomácia minél kevesebbet igyekezvén kockáztatni - ezen országokat próbálta meg ellen cordon sanitaire-ként használni, miáltal Köztes-Európa kisállamai óhatatlanul „két pogány közé" szorultak. Ugyanakkor az a hitleri Németország állt elő a szudétanémeteket megillető jogos követelésekkel, mely tizenkét éves története során semmiféle egyetemes emberi jogokat nem biztosított még saját állampolgárai számára sem, és azok a demokráciák engedtek a követeléseknek, akik az egyetemes emberi jogok védelmezőjének tartották és tartják ma is magukat. Vagyis felveti azt a kérdést, hogy ezek a demokráciák, engedékenységi politikájuk következtében, mennyire felelősek Közép-Európa sorsáért, hol van az a határ, amelyet elfogadhatónak tartanak ahhoz, hogy a saját demokráciájuk és vívmányaik védelme érdekében esetleg emberek millióit áldozzák fel. München így túlmutat Csehszlovákia tragédiáján, tehát nemcsak a csehek szemszögéből végzetes, hanem Angliának és Franciaországnak a térség országaival szembeni felelőssége szempontjából is. A könyvnek több fejezeten keresztül végigvonuló része a cseh katonai potenciál bemutatása. Az utókor vizsgálódásai számára igen sok és komoly vitát okozott a kérdés elemzése. A történésznek nem feladata a „mi lett volna ha" vizsgálata, de mivel ez a vita a mai napig lezáratlan, és Lukes könyvében is jelentős vonulat, nem lehet említés nélkül átsiklani felette. Benes, mikor látta, hogy nem robban ki nemzetközi konfliktus, illetve amikor nem kapott segítséget egyetlen szövetségesétől sem, meghátrált. Ez arra enged következtetni, hogy mindent összevetve felmérte Csehszlovákia esélyeit Németországgal szemben. A munka a diplomáciai törekvések és történések felől közelítve új eredményekkel is szolgálva mutatja be Csehszlovákia történetét 1918-tól Münchenig. Forrásanyagait, azok eredetét mindvégig pontosan megjelöli. A respektust érdemlő anyagfeltáráson túl viszont a szerző hajlamos arra, hogy emocionális csodálattal viseltessen Benes „államférfiúi képességei" iránt. Hősének piedesztálra állítása mintha azt is szolgálná, hogy rajta keresztül mutassa heroikusnak az ország, Csehszlovákia ezen időszakának történelmét is. Utóbbihoz sok más könyvet is kezébe kell vegyen az olvasó, de a listáról immár Lukes könyvét sem érdemes lehagyni. Kalákán László EVOLUTION OF THE HUNGARIAN ECONOMY, 1848-1998 Iván T. Berend-Tamás Csató ONE-AND-A-HALF CENTURIES OF SEMI-SUCCESFUL MODERNIZATION, 1848-1989. Vol. I. New York, 2001. X. és 406 о. A MAGYAR GAZDASÁG FEJLŐDÉSE, 1848-1998 EGY FÉLOLDALAS MODERNIZÁCIÓ MÁSFÉL ÉVSZÁZADA, 1848-1989 Szép vállalkozásba fogott a Király Béla kuratóriumi elnök irányításával tevékenykedő Atlantic Research and Publications, Inc. akkor, amikor elhatározta, hogy Magyarország gazdaságtörténetének 1848-1989 közötti másfél évszázadáról egy három kötetes áttekintést nyújt át angolul azoknak, akiket e téma érdekel. Király Béla könyvsorozata ezzel folytatja a korábbi hagyományokat, tovább teljesíti célkitűzését, hogy ti. megismertesse a világ tudományosságával és az érdeklődők szélesebb táborával a magyar és a közép-kelet-európai történelmet, annak fontosabb szakaszait, s egyúttal bemutassa a világnak a magyar történettudomány friss eredményeit. Az USA-ban 1977-től máig több, mint száz kötet látott napvilágot az Atlantic Studies on Society in Change с. könyvsorozat keretében. A könyvsorozat elévülhetetlen érdeme, hogy az USA-ban jelenik meg, s ezzel az egyes kötetek eredményei beépülhetnek a nemzetközi történettudományba. Önmagában ezzel történeti-