Századok – 2003
TÖRTÉNETI IRODALOM - Lukes; Igor: Czechoslovakia between Stalin and Hitler (Ism.: Kalakán László) 237
239 TÖRTÉNETI IRODALOM szották a főszerepet, mint a bolsevizmus elől Prágába emigráltak védelme, a Szovjetunió diplomáciai el nem ismerése. Az első fejezet érdekes része az ún. Hillerson misszió Prágában. Erről kiderül, hogy nem volt más, mint a szovjet titkosszolgálat a Vöröskereszt álcája mögé rejtve. A „Vöröskereszt" nem kevés gondot okozott a cseh védelmi minisztériumnak, mely egy bolsevik katonai agresszió előkészítőjét látta a szervezetben. Hillerson fontos feladatai közé tartozott még a csehek semlegesítése a szovjet-lengyel háború idején, a szabotázs, pénz és fegyverek szállítása. Lukes a kisantant tárgyalásánál magyar forrásra is hivatkozik.6 A „Veszélyes kapcsolatok"-at tárgyaló második fejezet bemutatja a Hitler hatalomra kerülését követő megváltozott diplomáciai feltételeket 1935-ig. Segít megérteni azt a politikát, mely a náci veszély következtében fel- és újraértékelte a szovjet kapcsolatokat. Prága 1934-ben teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesített a Szovjetunióval, majd a következő évben létrejött a csehszlovákszovjet segítségnyújtási szerződés, mely a francia-szovjet egyezmény következtében háromoldalúvá vált. Csehszlovákia számára ez két okból volt fontos, mutat rá Lukes. Egyrészt háromoldalúsága miatt szélesebb diplomáciai játékot biztosított Prága számára, másrészt a francia-szovjet egyezmény mintegy legitimálta a cseh-szovjet kapcsolatokat az azt támadókkal szemben, hiszen Benest mindig megbélyegezték, mint a szovjet rezsim „szószólóját". A szerző a harmadik fejezetben az 1935-37 közötti közép-európai helyzetet elemzi. E két év alatt komoly változások történtek a náci veszély megítélésében Keleten és Nyugaton egyaránt, amely Csehszlovákia nemzetközi szerződésekre alapozott stabilitását sodorta veszélybe. A Komintern VII. kongresszusa már nem a szociáldemokráciában látja a kommunizmus legnagyobb ellenségét, hanem a nácizmusban, holott Sztálin korábban egyenlőségjelet tett a két mozgalom közé. Csehszlovákia számára felértékelődött a szovjet kapcsolat, Buharin-Benes tárgyalás folyt a Hradzsinban 1936 februárjában. Lukes rámutat a szovjet fél kettős játékára. Szeretne részt venni a nagy európai diplomáciai manőverekben, megvédené Csehszlovákiát egy német támadással szemben, amely nemzetközi konfliktushoz vezetne, ugyanakkor elzárkózik attól, hogy egy lokalizált csehszlovák-német háborúban részt vegyen. Csehszlovákia számára éppen akkor értékelődött fel a szovjet „kártya", amikor a Szovjetunió politikai szerepvállalása a koncepciós perek miatt hamarosan drámaian csökkent. Ehhez járult még a nyugati politika megváltozása is. Henlein kedvező benyomást tett Sir Robert Vansittart brit diplomatára, illetve Lord Lothian egyértelműen Hitler tudtára adta, hogy Anglia érdektelen Közép-Európát illetően. Ezt követte 1937 novemberében Lord Halifax Hitlernél tett látogatása, ahol ugyanezt erősítette meg. 1937 végén Csehszlovákia helyzete így instabillá vált. A negyedik fejezet nemcsak Prága Berlinnel folytatott titkos tárgyalásait eleveníti fel, hanem Benes szerepét a Tuhacsevszkij ügyben is vizsgálja. Bemutatja a KRASKOMOV földalatti szervezetét, melynek a sztálini rendszer elsöprése volt a célja egy új háború kitörése előtt. Lukes Benes felelősségét a Tuhacsevszkij üggyel kapcsolatban csökkenteni szeretné. Benes természetesen nem volt részese a Gestapo és Schellenberg által kiagyalt konspirációnak, azonban legrosszabb rémálma valósult volna meg egy szovjet-német megegyezés létrejöttével. így amikor olyan információkat kapott Berlinből, hogy „puccs készül Sztálin ellen, és titkos szovjet-német katonai tanácskozások folynak", ő azt továbbította Alexandrovszkijnak, a prágai szovjet követnek. Az egész ügynek egyetlen győztese volt, a Gestapo. Sztálin leszámolt a Vörös Hadsereg vezérkarával, drasztikusan csökkentette a szovjet védelmi képességet, miközben Benes a Tuhacsevszkij ügy egyik negatív főszereplője lett. Az ötödik fejezet 1938 „végzetes tavaszát" tárgyalja. Hitler végrehajtja az Anschlußt és a csehszlovák-német viszony egyre feszültebbé válik. Lukes bemutatja az Anschlußt követő cseh-szovjet kapcsolatot. Moszkva és Bukarest között feszültség támadt a Butenko ügy miatt. Butenko szovjet diplomata volt Bukarestben, majd 1938 február 6-án hirtelen eltűnt, Moszkva pedig a meggyilkolásával vádolta Bukarestet. Nem sokkal később azonban előkerült Olaszországban, ahol kijelentette, nem hajlandó tovább szolgálni a sztálini rendszert. A feszültség Prága számára nagyon kedvezőtlen időpontban robbant ki, hiszen a szovjet-lengyel ellenségeskedés miatt egyedül Románia területén át érkezhetett segítség egy esetleges német támadás idején, azaz Prágának érdekében állt az ügy elsimítása. Lukes Fierlinger jelentésére hivatkozva rámutat, hogy az ügy valójában a szovjeteknek kedvezett, mivel elodázhatták a segítségnyújtást. A szerző ezután a cseh-lengyel kapcsolatokat elemzi. Míg a politikusok között komoly feszültség volt a Teschen vidék miatt, a csehszlovák és a lengyel katonai vezetők között teljes egyetértés volt az elkövetkezendő veszély megítélésében. Ez 6 Magda Ádám: The Little Entente and Europa, 1920-1929 (Bp. Akadémiai Kiadó, 1993)