Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
208 VÉGSŐ ISTVÁN szerint 1,57 millió hold volt a magyar zsidók kezében.18 5 Az adatok körüli vitát tovább bonyolítja, hogy a földművelésügyi miniszter és Kállay Miklós miniszterelnök is egymásnak ellentmondó adatokat említett meg.18 6 Kállay 1943 novemberében egymillió holdról beszélt, amit a zsidóktól elvett.18 7 A második zsidótörvény 16. §-a szerint minden zsidónak tekinthető személy mezőgazdasági ingatlanát, korlátozás nélkül ki lehetett sajátítani, és ez bizony a korabeli „keresztény" zsidógyűlölők körében igen népszerű határozatnak tűnhetett első olvasatra.18 8 De ha jobban megvizsgáljuk az ezzel kapcsolatos ügyeket, rájöhetünk, hogy nem is volt olyan egyszerű, és sok esetben nem is volt ellenszolgáltatás nélküli a zsidó földek ilyen típusú elvétele. Kiskunhalason a zsidó tulajdonú földek haszonbérletre való átengedését már 1939-ben megkezdték, de mivel az ügyek nagy részét közösen kezelték, azok intézése együtt húzódott el. Nincs tisztázva egyértelműen, hogy az ügyek különkülön mikor, és milyen jogi folyamatokon estek át. Bár utalást találtam rá, hogy a polgármester 1940 tavaszán felteijesztett egy névsort a Gazdasági Felügyelőséghez, de ennek a sorsa ismeretlen. Ezért kétséget kizáróan nem tudjuk megállapítani azt sem, hogy kinek a haszonbérletébe vagy tulajdonába kerültek a mezőgazdasági ingatlanok. Ami biztosnak tűnik, hogy 1941. június 28-án 27 zsidó származású magán illetve jogi személynek összesen: 1964 kataszter holdját és 22.344 négyszögöl /п. öl / területű ingatlanát jelölték ki, mint olyan zsidóbirtokot, amelyet ki lehet sajátítani.189 Amíg azonban nem osztották ki az igénylők között kishaszonbérletbe a földeket, addig az Országos Földhitelintézet kapta meg haszonbérletbe.19 0 1941 augusztusában előkészítették egyes zsidó személyek földingatlanainak haszonbérbeadását vagy eladását. Ezt 1941. augusztus 19-22. között a helyszíni szemle lefolytatása előzte meg a földbirtokosok mezőgazdasági ingatlanán.19 1 A 185 Braham, Randolph L.: A népirtás politikája - A holokauszt Magyarországon. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1997. (a továbbiakban: Braham: A népirtás politikája): I. kötet, 250. 186 Gyurgyák János: Zsidókérdés Magyarországon. Budapest, Osiris Kiadó, 2001. (a továbbiakban: Gyurgyák): 160. Kállay első miniszterelnöki beszédeinek egyikén ezt mondta a föld- és zsidókérdéssel kapcsolatban: „Nem nyúlok addig egy darab magyar tulajdonban levő földhöz, amíg zsidó földet vehetek igénybe." 187 Gyurgyák: 164. 188 Magyar Törvénytár 1939: 140-141. 189 Magyar Országos Levéltár /a továbbiakban: MOL/, Z-135 „F" Vitézi Szék tagjainak jutatott ingatlanokra vonatkozó iratok 929. cs.: 124.928/1941 / VII.A.2 sz. FM. rendelet; 2-6. 190 „Kiskunhalas városban az 1939: IV tc. 16. §-ának rendelkezései alá eső ingatlanok tekintetében az átengedésre kötelezés tárgyában meghoztam a következő VEGHATÁROZAT I. Az 1939: IV t. c. 16. §-ának bekezdése alapján kötelezem az alább megnevezett földtulajdonosokat, hogy következő ingatlanaikat alkotórészeikkel és azokkal a tartozékokkal együtt, amelyekre a 24.000/1929. I.M. sz. rendelet 7. § értelmében árverés kiterjed, kishaszonbérletek alakítása céljáramindaddig, amíg tulajdoni átengedésre nem kötelezem- az Országos Földhitelintézetnek haszonbérletbe engedjék át." 124.928/1941 / VII.A.2. sz. FM. rendelet; 1. MOL, Z-135 „F" Vitézi Szék tagjainak jutatott ingatlanokra vonatkozó iratok 929. cs. 191 Ezek után jelentést készítettek, és az igénylőkről névsort állítottak össze. A részletes jelentésekben külön-külön beszámoltak a zsidó földtulajdonosok mezőgazdasági vagyonának méreteiről és minőségéről, sőt még arra is javaslatot tettek, hogy kinek vagy kiknek kellene az ingatlanokat odaadni. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét és a jelentéseket a polgármester és a megyei gazdasági felügyelő hitelesítette.
