Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
12 HÁMORI PÉTER törvényeknek és politikának sokkal nagyobb volt az ismertsége, a társadalombiztosítás kérdésében csaknem minden megszólaló a francia utat követte. Párizsban a biztosítások kötelezővé tételének és kiterjesztésének gondolata először az 1840-es évek végén merült föl, ám a következő évtizedek során mindig elvetésre került.4 4 A magyar eseményekkel párhuzamosan, Párizsban és Nagy-Britanniában is tárgyaltak a társadalombiztosítás fakultatív voltáról.4 5 Úgy a francia törvényhozás tagjai, mint a londoni Fabianus Társaság, élén az empirikus társadalomtudósokként széles körben ismert Webb házaspárral, nagyjából ugyanazokat az érveket hangoztatták, amiket a budapesti országgyűlés képviselői, s azokhoz hasonlóan elvetették a kötelezővé tételt.46 Az 1900:XVI. törvénycikkel4 7 életre hívott Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztár jelentősége igen csekély maradt. Annak dacára, hogy számos brosúrában — melyeknek egy része színvonalában nemigen különbözött a giccses ponyvairodalomtól4 8 — igyekeztek népszerűsíteni a belépéssel járó hasznot, a tagság nagyon alacsony maradt: 13 év alatt sem haladta meg 150 ezer főt.4 9 Az okok között a szakértők és a közigazgatási tisztviselők az információhiányt, az ismeretlentől való félelmet és legfőképpen az előrelátás hiányát, a „majd lesz valahogy" paraszti mentalitást jelölték meg; másutt az agrármozgalmak szervezőinek ellenszenvét és ellenpropagandáját mutatták fel bűnbakként.5 0 Mindez valószínűleg valóban közrejátszott ugyan a kudarcban, ám annak legfőbb oka a munkások szegénységében, és főként pedig a készpénz hiányában volt megtalálható.5 1 A minimális érdeklődés miatt az agrár-társadalombiztosításnak az a bevallott célja sem valósulhatott meg, mely ezzel az intézménnyel akarta rekonstruálni a falu patriarchális viszonyait (melynek letűntét a Képviselőházban és a sajtóban hosszasan siratták el a törvény tárgyalása kapcsán) és rekonstruálni, újraalkotni 44 A később III. Napóleon szociálpolitikai szakértőjévé előlépett Armand de Melun valóságos apológiát írt a biztosítás önkéntessége mellett. (Armand de Melun: De l'invention de la société pour prévenir et soulager les misères. Paris, 1849.) Húsz évvel később érveit Emile Laurent ismételte meg. (Emile Laurent: Le Paupérisme et les associations de la prévoyance. Paris, 1865. 1. köt.) A vita részleteit Id.: Henry Hatzfeld: Du paupérisme à la Sécurité sociale. A. Colin, Paris, 1971. 68. skk. 45 Hatzfeld im. 87-88. 46 Sidney Webb és Beatrice Webb a kötelező munkásbiztosítást egyenesen ,jellem-elfecsérlésnek" nevezték, és élesen tiltakoztak bevezetése ellen. (Sidney Webb, Beatrice Webb, im. 130) 47 Részletes elemzését tartalmazza: Barióky József. A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Grill, Budapest, 1902. 23-122. és Ladik Gusztáv: Jóléti intézményeink. Budapest, 1940. 301-319. 48 Bene Sándor: Tegyünk jót magunkkal! Budapest, 1900; Csernay Ödön: Képek a falumból. Budapest, 1902; Falusi: A jobbantudó Mátyás. Budapest, 1902. Budapest, 1902; A Katicza móringja. Budapest, 1902; A beteljesedett álom. Budapest, 1902. 49 Jelentés az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztár 1912/13-as üzleti évéről. Budapest, 1914. 50 Torontál vármegye közgazdasági és socialis állapota a XX. század első évtizedében. Közgazdasági Szemle, 1912. január, 103-113; március, 173-186; Czettler Jenő: A magyar állam mezőgazdasági szociálpolitikája. A Magyar Gazdaszövetségnek Budapesten rendezett II. szociális kurzusán tartott előadás. Stephaneum Rt, Budapest, 1905. 21-22. 51 Az agrármozgalmak egyik fő követelése éppen a napszám és minden más mezőgazdasági munka készpénzes kifizetése volt. (Szalai István orosházi földművelő előadása. Rendőrhatósági jelentés a Magyarországi Földművelő Munkások 1. Kongresszusáról. MOL К 14. BM. res. 25. doboz. 1. tét. 1497/1897.)
