Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
ORLOWSKI BP-I LENGYEL KÖVET TÁRGYALÁSAI 153 vonatkozik. A következőkben hangsúlyozta, hogy a magyar-román kapcsolatokat jött megbeszélni. Magyarország elutasít egy Romániával megkötendő megnemtámadási egyezményt, de őszintén fenn kívánja tartani Bukaresttel a jószomszédi kapcsolatokat. Teszik ezt de bonne foi, 120 nem pedig valamilyen taktikai lépés szellemében. A pozitív eredmények elérése érdekében javasolták Romániának kisebbségi egyezmény megkötését. Nélküle nehéz lenne megnemtámadási egyezményről beszélni. Ennek az álláspontnak a forrása a román kormány magyar nemzeti kisebbséggel szemben folytatott politikájában van. Egész falvakat telepítenek át Erdélyből Ó-Romániába. A földhitel-intézetekre vonatkozó új szabályok a magyarok tulajdonát veszélyeztetik, azt megsemmisítik. Az állampolgárság megszerzésekor alkalmazott jogrendszer sérti a magyar kisebbség érdekeit. Az összes fenti szempontok indokolták, hogy Budapest javasolta Romániának kisebbségi konvenció aláírását. Magyarországnak egyáltalán nincs szándékában Romániát megtámadni12 1 , de a követ meg kell hogy jegyezze, Budapest nem akar tárgyalni félmillió román szurony fenyegetése mellett. Amikor észrevételeztem, hogy a magyar katonai erő megerősítéséről hallok Románia ellen, Hory követ kijelentette, hogy nem irányítottak katonaságot a román határra. Amikor megkérdeztem, vajon a la frontière122 vagy vers la frontière123 azt válaszolta: ha az a la frontière szavakat használjuk, az azt jelenti, hogy a haderő távol van a határtól124 . Hory követ megjegyezte továbbá, hogy Orlowski követ panaszkodott Budapestre, mert a magyar sajtó nem közölte az utolsó PAT 125 jelentést. Megjegyeztem, hogy arról a nyilatkozatról van szó, amely helyesbítette a német hazugságokat a német kisebbség üldözéséről Lengyelországban. Hory követ állította, hogy a magyar kormány nem akaija, hogy a magyar sajtó legyen a csatatere Németország és Lengyelország sajtóháborújának. Ilyen tekintetben a Lengyelország számára nem előnyös német sajtójelentéseket szintén nem hozza le sajtó. Ezen túlmenően a magyar kormány lépéseket tett a bíróságnál olyan sajtóorgánumok ellen, amelyek hamis információkat közöltek Lengyelországról.126 Forrás: Szembek i.m.. T.IV 703-704.O. 120 jóhiszeműen 121 Lásd a 123.sz.jegyzetet. 122 a határon 123 a határ felé 124 Hory követ a fenti két fogalom sajátos értelmezésével kívánta elkerüli az egyenes választ, hogy ti.a mozgósított honvédséget ténylegesen a magyar-román határra, a határhoz vezényelték.A román haderőt is mozgósították,mely a határ túloldalán állt. 125 A Lengyel Távirati Iroda 1939. VIII. 28-án megjelent hivatalos közleményéről van szó. Ebben cáfolják azt a német állítást, mely szerint Lengyelországban terrorizálják a német kisebbséget. A lengyel közleményt lehozta az MTI „Bizalmas értesülések" 1938. augusztus 28-i 2131. száma. Orlowski hivatalosan is eljárt ez ügyben Ghyczynél a külügyminisztériumban. Lásd: Ghyczy napi jelentése 1938. augusztus 31. MOL K63 küm.pol. 1939-17/7-4237, és PWB i. m. Doc. No. 94. Lengyel hivatalos kommüniké. 126 A közlemény letiltása miatt Szembek külügyi államtitkár sajnálkozását fejezte ki Hory varsói követnek. DIMK IV k. 325.sz. dok. A dolgok lényegéhez tartozik, hogy a németek is kifogásolták a magyar sajtó német-lengyel viszonyról szóló bizonyos cikkeit, mert úgy ítélték meg, hogy rájuk nézve kedvezőtlenek. Emiatt, s mert a németek a többszöri budapesti megerősítés ellenére nem voltak biztosak, hogy a magyar kormány nem tesz semlegességi nyilatkozatot, 1939. augusztus 31-én leállították a hadianyag-szállítást. DIMK IV k. 316.sz.dok; Wilhelmstrasse i. m. 250.sz. dok.
