Századok – 2003
KRÓNIKA - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűléséről 1473
1482 KRÓNIKA lamalapítás millenniumáról, amely számos új tanulmánnyal pontosabbá tette ismereteinket István királyról és művéről, a Kárpát-medence ezer esztendővel ezelőtt itt élt népeiről stb. S máris itt volt a Kossuth bicentenárium, amely új tudományos eredményeivel méltó módon tisztelgett Kossuth Lajos személyisége és történelmi múve előtt. Az évfordulós számok mellett szólhatnánk a mind eredményesebb középkor-kutatásokról, itt főleg a 20-as-30-as éveikben járó új történész nemzedékről, de hasonlóképpen reményteljesek azok a fiatal kollégáink is, akik a legújabbkor és a jelenkor történetében igyekeznek rendet vágni s a történeti mítoszok és egyéb elfogultságok helyett a történelem racionális megközelítésével a valóságot, a történeti folyamat lényegét akarják megragadni és ábrázolni. De ezzel már talán túl is mentünk beszámolónk keretein - a téma a továbbiakban inkább a historiográfusokra tartozik... Az elmondottakkal korántsem akarjuk azt állítani, hogy a folyóirat valamennyi publikációja maradéktalanul megfelelt a szerkesztési kívánalmaknak. A Századokban továbbra is kevés a történetelméleti és -módszertani írás, s csak ritkán sikerül közölnünk egy-egy kutatási beszámolót, Műhely-tanulmányt vagy átfogó jellegű Figyelő-elemzést; viszonylag kevés a forráspublikációk száma is, bár ezek olykor a Közlemények rovatban bújnak meg; nem sikerült még szélesebb körűvé és alaposabbá tenni a szakmai vitákat sem. Ezek a hiányosságok azonban a Századok tudományos arculatának alapjában pozitív vonásait kevéssé módosítják; a magyar történettudomány napjainkban — többek között a 90-es évek alapvető társadalmi-politikai változásainak köszönhetően — új, ígéretes fellendülésben van, s ez tükröződik, a Századok nemcsak egyes számaiban, hanem — most már bátran állíthatjuk — egész évfolyamaiban is. Végezetül néhány szót a szerkesztőbizottság tevékenységéről is. A Századok imént vázolt arculatának alakításában a szerkesztőbizottság egészének és egyes tagjainak egyaránt pozitív szerepük volt. Az évente rendszeresen megtartott szerkesztőbizottsági ülések vitái, elvi és gyakorlati tanácsai, az egyes számok konkrét tematikai mérlegelése mellett alkalmanként egy-egy tanulmány megvitatásában, néha tudományetikai kérdésekben is segítséget nyújtottak a szerkesztőség munkájához. (Normális körülmények között nem a szerkesztőbizottság feladata lenne, de fontos segítséget kaptunk a bizottságtól, mikor 2001-ben levélben fordult az MTA II. Osztályához, Könyv-és Folyóiratkiadó Bizottságához és az Akadémia Történettudományi Bizottságához a Századok akadémiai pénzügyi támogatásának növelését kérve. Az akció eredményes volt; 2001-től kezdve az akadémiai támogatás összegét mintegy 35%-kal megemelték...) Összegezve az elmondottakat: a Századok munkáját az elmúlt négy esztendőben eredményesnek értékelhetjük. A folyóirat — állandó pénzügyi problémái ellenére — derekasan helyt állt és sikerült fenntartania a folyóirat rendszeres megjelentetését. Szaktudományos tekintetben pedig magas színvonalon és hatékonyan látta el a magyar történettudomány központi folyóiratának felelősségteljes feladatát. - fejezte be áttekintését Mucsi Ferenc a Századok szerkesztőbizottságának elnöke.
