Századok – 2003

KRÓNIKA - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűléséről 1473

KRÓNIKA 1475 Műhelye és Csongrád Megye Önkormányzata voltak. A résztvevők száma — tanárok, diákok, érdeklődők — meghaladta a kétszázat. Az előadásokat, melyeket a szakma legjelesebb képviselői — Bóna István, Engel Pál, Kristó Gyula, Makk Ferenc, Solymosi László, Székely György, Zsoldos Attila, stb. — tartottak, a következő évben az MTA Történettudományi Intézetének kiadványaként külön kötetben is megjelent. Bár az impresszum ezt nem jelzi, a Rristó Gyula mint szerkesztő által írott előszó pontosan tájékoztatást ad arról, hogy a kötet a szegedi konferencia anyaga, amelynek „megjelentetését a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyai- Történelmi Társulat támogatása tette lehetővé". A másik konferenciára 2000. szeptember 23-24-én került sor Székesfehérvárott. Ezt a helyi Levéltárral, illetve Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve szerveztük. A konferencia címe: Szent István és kora volt. Az előadók részben azonosak voltak a szegedi konferencia előadóival. Mintegy fele részben azonban másokat is sikerült bevonni. A székesfehérvári előadók között köszönthettük többek között Györffy Györgyöt, Gerics Józsefet és Kubinyi Andrást. A résztvevők száma ez esetben is 200 körül mozgott, akik főleg dunántúliak és fővárosiak voltak. E konferenciához kapcsoltan tartottuk meg éves közgyűlésünket is. Terveink között szerepelt, hogy ennek a konferenciának az előadásait is megjelentetjük külön kötetben a székesfehérvári levéltárral együttműködve. Elgondolásunk sajnos meghiúsult. Bár pénzünk a kiadásra lett volna, a tanulmányok egy része nem érkezett be a szerkesztőkhöz. 2001-ben — éves közgyűlésünkhöz kapcsolva — egyetlen nagy konferenciát szerveztünk. Erre Budapesten került sor április 11-én, tanár kollégáink miatt szokás szerint a tavaszi szünetben. Témája a két világháború közötti hazai történetírás, pontosabban Hóman Bálint és Szekfű Gyula munkássága volt. Ezúttal is a téma legjobb ismerői — többek között Engel Pál, Kubinyi András, Katus László, Kristó Gyula és Ormos Mária — fogadták el meghívásunkat. A bevezető előadást pedig az Akadémia akkori elnöke, Glatz Ferenc tartotta. 2002-ben ismét két konferenciát szerveztünk. Az elsőt Pécsett rendeztük meg a Janus Pannonius Egyetem Történeti Intézetével együttműködve. A Társadalom és kultúra Magyarországon a 19-20. században című nagy téma három főelőadója Katus László, Ormos Mária és Lengyel László voltak. Örömünkre szolgált, hogy a korreferensek között nemcsak a pécsi, hanem a budapesti és a debreceni egyetem, sőt más intézetek fiatalabb munkatársai is jelen voltak. Ismét a teljesség igénye nélkül megemlíthetem többek között Kaposi Zoltán, Kövér György, Standeisky Éva, Ujváry Gábor, Valuch Tibor — és persze a szervezőként is jeleskedő — Vonyó József nevét. Az előadások kötetbe rendezése — ez is Vonyó József érdeme — megtörtént, a munka az idei könyvhétre meg is jelent. A kötet kiadója a pécsi Pannónia Könyvek és a Társulat. Az egynapos konferenciát másnap — április 6-án — a szokásos éves közgyűlés követte. 2002. szeptember 25-26-án Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emlékeztünk Debrecenben. Társszervezőink voltak az MTA II. Osztálya, a Debreceni Egyetem, Debrecen Megyei Jogú Város és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A rendezvény a Kossuth-konferenciák legrangosabbika volt. Csorba Lászlót, Frank Tibort, Gergely Andrást, Hermann Róbertet, Katus Lászlót, Orosz Istvánt,