Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
146 VARGA E. LÁSZLÓ kolásakor10 1 , végül megemlítettem, hogy a külügyminiszter úr ez év áprilisában Londonban a tárgyalások során azért hárította el a román-lengyel szövetségi szerződés kiszélesítését, mert az ellentétes Magyarország iránti barátságunkkal. Biztosítottam a kormányzót, hogy továbbra is ilyen politikát fogunk folytatni, feltétel nélkül támogatni fogjuk Magyarországot, hogy európai konfliktus esetén megőrizhesse függetlenségét. Úgy gondoljuk, a függetlenség megőrzésének legeredményesebb eszköze a hadsereg erősítése. Ugyanakkor ez igazolja bizalmunkat a magyar politika iránt. Megértjük Magyarország nehéz helyzetét és tudjuk, hogy jószomszédi kapcsolatokat kell tartania Németországgal. Nem akarjuk Németország szemében kompromittálni, barátságunk szükségtelen és őket ingerlő kifejezésével. Éppen ezért az elnöki látogatás időpontját rájuk bízzuk. Megvalósulhat, amint az enyhülés létrejön Európában. Végül eljutottam az utolsó, a kormányzó által az előző audiencián említett román kérdéshez. Elmondtam neki, hogy továbbra is szándékunkban áll Londonban képviselt álláspontunkat megtartani, és nem egyezünk bele a lengyel-román szerződés kiszélesítésébe úgy, hogy az felölelje a magyar-román határ garanciáját. Természetes, hogy álláspontunk fenntartása Magyarországtól függ. Példának okáért megemlítettem, hogy egy Németországgal kötött szerződés hatással lenne álláspontunk megváltozására. Nemcsak a németek, de Románia is számol a magyar-lengyel kapcsolatok megromlásával, ha úgy véli, megkaphatja nyugati határainak garanciáját. Oroszország úgyszintén követelte tőlünk a Romániával kötött szerződés kiszélesítését, de elutasítottuk, sőt itt megállapítottam: Oroszország jól megértette, hogy nem akarunk és nem is fogunk magyarellenes politikát folytatni, amit tisztelettel fogadtak. Oroszország egyébként nem leplezi drasztikus németellenes beállítottságát és megérti, hogy Lengyelország nem sző összeesküvést a németekkel ellene, ahogy nem sző összeesküvést vele, Németországgal szemben. Ellenkezőleg, Oroszország tudja: Lengyelország védi őt a messzemenő német tervekkel szemben. Ilyen körülmények között nem gondoljuk, hogy létrejöhet a német-szovjet megegyezés. A német sajtónak az ilyen megegyezésre utaló célzása a lehető legrosszabb hatást váltotta ki Tokióban, ahol a német követség kénytelen volt megcáfolni a híreket. Ugyanakkor enyhülést tapasztalunk Japán és Anglia között. Ami Olaszországot illeti, úgy látjuk, fél a háborútól és már teljes politikai függésbe került Németországtól, ami miatt Jugoszlávia kivételével egyre kevésbé fog érdeklődni a dunai államok iránt. Olaszország Németországhoz viszonyítva elég gyenge ahhoz, hogy egyenrangú partner lehessen. Ezért feltételezhetjük, hogy álláspontja egyre gyengébb lesz, annál is inkább, mert egyre láthatóbb az olasz tömegek ellenszenve Németország iránt. A kormányzó hozzánk intézett felhívása kapcsán, hogy ne idézzük elő a háborút, biztosítottam őt politikánk békés voltáról. Nincs semmiféle agresszív 101 1934. XII. 9-én a Népszövetségben Komarnicki Tytus Lengyelország képviselője a marseillesi merénylet tárgyalásakor elmondott beszédében a legnagyobb óvatosságot ajánlotta. Kifejezte ügy Magyarország, mint Jugoszlávia iránti barátságát. Szembek i.m. T. I. dok. nr. 75. 189-192 о; és lásd: Kovács: i.m. 244-246.
