Századok – 2003
TÖRTÉNETI IRODALOM - "Válságos évtized": Budapest-Washington 1957-1967 (Ism.: Kecskés Gusztáv) 1467
TÖRTÉNETI IRODALOM 1467 gosabbnak tűnt likvidálni: ezt egy SS-különítmény végezte el az un. „Röhm-puccs felszámolása" alkalmával. A bíróság végül is •— az ennek ellentmondó vallomások és megállapítások ellenére — a gyújtogatás egyedüli tetteseként Lubbét találta bűnösnek és ítélte halálra. 1934. január 10-én nyaktilóval végezték ki. A kötet szerzői nagy alapossággal vizsgálják Lübbe kilétét, meglehetősen zavaros személyiségét, kapcsolatait anarchistákkal, kommunistákkal, de állítólag nemzetiszocialistákkal is, (ez utóbbi szálat a lipcsei perben persze nem követték nyomon), utazgatásait, amelyek során Budapesten is megfordult. Idéznek véleményeket, melyek szerint náci provokációnak vált áldozatává. A szerzők figyelme a Reichstag égésével és a lipcsei perrel kapcsolatos problematika második világháború utáni kezelése mikéntjére is kiterjed. Rámutatnak arra, hogy a hidegháborús időszakban a nyugatnémet sajtóban kísérlet történt arra, hogy antikommunista lépésként értékeljék a pert, összhangban egyes köröknek a nemzetiszocializmus ujjáértékelésére tett kísérletével. Az egykori NDK-ban megjelent kiadványok a nácik bűnösségét bizonyítottnak tekintették, s érdemlegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a vitát a tényekre irányítsák. Középpontba főleg Dimitrovnak a bíróság előtti szerepe jelentőségének kidomborítását állították, másfelől viszont a nyilvánosság előtt nem kívánták feltárni Ernst Toglernek, a KPD 1933. évi Reichstag-frakciója vezetőjének kollaboráns tevékenységét. Az ismertetett kötet érdeme végül annak vizsgálata is, hogy a két Németország egyesítése után miként alakult a vonatkozó források hozzáférhetősége, s mutatkozik-e még e tekintetben egyben s másban kívánni való. Németh István „VÁLSÁGOS ÉVTIZED": BUDAPEST-WASHINGTON 1957-1967 Borhi László (szerk.): Iratok a magyar-amerikai kapcsolatok történetéhez 1957-1967. Dokumentumgyűjtemény Budapest, Ister, 2002, 688 о. Borhi László több mint egy évtizede tanulmányozza a hidegháború-történet, az 1945 utáni amerikai külpolitika, s ezen belül az Egyesült Államok Kelet-Európa-politikájának kérdéseit. A több könyvben és számos tanulmányban közzétett, 1995-ben a Magyar Történelmi Társulat által adományozott Ránki György díjjal elismert kutatási eredmények szerves folytatását jelenti az 1957 és 1967 közti magyar-amerikai kapcsolatokat bemutató dokumentumkötet. E munka aktualitását mutatja, hogy több jelenleg futó magyar külpolitika-történeti programba is illeszkedik. így a gyűjtemény az MTA Jelenkorkutató Bizottság Magyarország nemzetközi kapcsolatai 1956-1989 elnevezésű programjának, Ormos Mária és Vida István által szerkesztett, Iratok a magyar diplomácia történetéhez című B. sorozatában jelent meg. A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja által irányított, Magyarország 1945 utáni bilaterális kapcsolatainak történetét vizsgáló program szintén felhasználta már a szerző által közzétett eredményeket. Az 1998-ban alakult Hidegháború Történeti Kutatóközpont (Budapest) ugyancsak. A választott tárgy fontosságát jelzi, hogy a közelmúltban más történészek érdeklődését is felkeltette: Magyarics Tamás „Az Egyesült Államok és Magyarország, 1957-1967" címmel tett közzé tanulmányt (Századok, 1996. 3. sz.), Békés Csaba pedig Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában című könyvében (Budapest, 1956-os Intézet, 1996) amerikai források alapján mutatta be Washington Magyarországgal kapcsolatos korabeli politikájának mozgató rugóit. Borhi László arra vállalkozik, hogy a kötetben szereplő egykor szigorúan titkos dokumentumok segítségével bemutassa a magyar-amerikai kapcsolatok 1956-os magyar forradalmat követő tíz évét. A közzétett iratok túlnyomó többsége a Külügyminisztérium anyagából származik: a minisztérium különböző osztályai által készített feljegyzéseket, a követendő politikát meghatározni hívatott előterjesztéseket, a minisztérium és a budapesti amerikai követség kapcsolatával összefüggő iratokat, a washingtoni magyar követség és a központi adminisztráció politikai levelezését, továbbá sajtónyilatkozatokat egyaránt találhatunk benne. A dokumentumok mennyiségileg kisebb, de szintén nagy jelentőségű csoportját alkotják a pártiratok. Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága több alkalommal is foglalkozott a magyar-amerikai viszonnyal, amint ezt a benyújtott tervezetekből, az ülésekről készített jegyzőkönyvekből és a határozatokból megtudhatjuk. A kötet
