Századok – 2003
TÖRTÉNETI IRODALOM - Kéri; Heinrich: Franken und Schwaben in Ungarn (Ism.: Tilkovszky Lóránt) 1456
1456 TÖRTÉNETI IRODALOM Heinrich Kéri FRANKEN UND SCHWABEN IN UNGARN Aufsätze zur Geschichte und Siedlungsgeschichte der Tolnau und der Oberen Baranya FRANKOK ÉS SVÁBOK MAGYARORSZÁGON Tanulmányok Tolna és Felsd-Baranya történetéhez és településtörténetéhez Neue-Zeitung-Stiftung, Budapest, 2002. 291 o. A témára vonatkozó korábbi szakirodalom — minden megbecsülendd értéke ellenére — ma már sok tekintetben elavult; lényeges kérdésekben is számos korrekcióra szorul. Kéri Henrik igen kiterjedt és elmélyült, a Magyar Országos Levéltárban, a jelzett megyék önkormányzati levéltáraiban, valamint az Evangélikus Országos Levéltárban folytatott kutatásai alapján, amelyek során eddig ismeretlen források sokaságát fedezte fel, nagy szakszerűséggel végzi ezt a rendkívül fontos feladatot, miáltal igen életszerű, valós képet tud adni — a maga sokrétűségében — a dél-dunántúli 18. századi német telepes-problematikáról. Különösen kiemelkeddk az egymáshoz kapcsolódó, a témát újabb és újabb oldalakról érdekfeszítden megvilágító tanulmányokból a magánfoldesúri birtokokra történt — a bánáti kamarai telepítéstdl különbözd — telepítés sajátosságainak bemutatása, a földesúri birtoklásviszonyok alakulásának nyomonkísérése, a telepesekkel kötött szerzddések iddvel újabb, rájuk nézve kedvezdtlenebb szerzddésekre váltása, majd az úrbérrendezés hatásának vizsgálata, a felsd-baranyai kései — a 18. század utolsó negyedében történt — telepítések szempontjából az un. maradványföldek illetve az irtásföldek jelentdsége; a tartós megtelepedés kívánalmainak és eredményeinek szembesítése az elvándorlások és újabb betelepedések jelenségeivel, s azok keresett okaival; a telepesek származáshelyének mindenkori vizsgálata az adófizetdk listái, késdbb az egyházi anyakönyveknek is a bejegyzései stb. alapján; a földesúri, a megyei, a helytartótanácsi intézkedésekben, állásfoglalásokban, s az úrbéri perekben is tükrözddd érdekek sajátosságai, ütközései; a legnagyobb birtokosok érdekérvényesítési fölénye a kisebb (bár megyei szinten olykor igen befolyásos) birtokosokkal szemben; a német, magyar, rác lakosság — viszályoktól sem mentes — együttélése; a telepesek mindennapi életébe bepillantást engedd házassági szerzddések, eltartási szerzddések, hagyatéki leltárak stb. történeti néprajzi jelentdséggel is bíró vizsgálatai; a szerzd által megérdemelten nagy figyelemmel kísért evangélikus német lakosság megtelepedésének lehetdvé tétele, de az egyház működésének zaklatása is Il.József türelmi rendeletéig; legvégül pedig annak bemutatása, hogy a Tolnamegyei lutheránusság sorsa — az egyháznak a volksbundista iddk káros befolyásai elleni harca ellenére — hogyan alkonyul le a második világháború utáni tömeges elhurcolásoknak és elűzéseknek az egész német népességet sújtó intézkedései következtében. Kéri témába vágó tanulmányainak ez az egész együttese nemcsak a szakembereknek tanulságos, hanem a téma iránt érdeklddd szélesebb olvasóközönségnek is örömére szolgál, fdleg annak a németségnek, amely az elszenvedni kénytelen történelmi sorscsapások ellenére szeretettel kötddik e tájhoz, és itt megtelepedett dseinek küzdelmes életérdi a legrégibb iddkbdl is sokoldalú ismeretekre vágyik. A tanulmányokban bdven idézett, illetve azok végén függelékben betűhíven közölt különféle típusú források (pl. telepes-szerzddések, kérvények az urasághoz, panaszbeadványok a megyei hatósághoz, megyei és helytartótanácsi állásfoglalások, telepesek egymás közti jogügyletei stb.) a maguk eredeti megfogalmazásában ízelítdt adnak a német népesség korabeli nyelvi állapotáról, nyelvjárási sajátosságairól, éppúgy mint a hivatalos írások stílusáról; a legszükségesebb jegyzetek átsegítik az olvasót a forrásszövegek tanulmányozásának nehézségein. (A latin és magyar nyelvű forrásdokumentumok Kéri kiváló német fordításában is közlésre kerülnek). Kéri Henrik munkája értékes hozzájárulás tehát a magyarországi németség történetéhez, s egyben bizonyítéka annak, hogy nem haltak ki a hazai német népiségtörténet művelésének hagyományai, hanem az d igen magas színvonalú és a német népiségben gyökerezd munkássága révén is a korábbi eredményeken tovább építd, de azokat tartalmilag és szemléletben meg is haladó folytatásra találnak. Tilkovszky Lóránt
