Századok – 2003

KISEBB CIKKEK - Zgórniak; Marian: Lengyel ultimátum Litvániához 1938-ban 1445

1452 KISEBB CIKKEK ri, az eddigi status quo fenntartására törekedett. Számítva azonban minden eshetőségre, a Memel-vidék elfoglalásának tervét továbbra is fenntartotta, és a varsói német nagykövet Moltke átadta Beck külügyminiszternek Hitler kérését, hogy a jövőben megfelelő időben tájékoztassa őt a Litvánia ellen megteendő lépésekről, ne úgy, mint azt a mostani válság alatt tette. A lengyel akció révén nem sok hiányzott ahhoz, hogy a német hadsereg elfoglalja Litvánia dél-nyugati részét. Az ultimátum elfogadása véget vetett a majd két évtizedes konfliktusnak. Litvánia komoly belső válságot élt át, de megváltoztatta eddigi politikáját. A diplomáciai képviselők kölcsönösen elutaztak a másik országba. Kownoba Charwat követ és Mitkiewicz-Zóltek ezredes katonai attasé ment, Varsóba követként Kazimierz Skripa ezredes, katonai attaséként Aloizy Valinsis kapott megbízást. Visszaállították avasúti és közúti közlekedést, a postai szolgálatot, megélénkültek a kereskedelmi kapcsolatok és javult a kisebbségek helyzete. A javulás érdekében tevékenykedett az új litván követ Jerzy Sanlys (1939 januárjától). 1938 végén a litvánok a Memel-vidék miatti feszültség éleződése következtében megkezdték a közeledést Lengyelországhoz. Rastikis tábornok katonai együttműködésre törekedett, de már későn. 1939. március 21-én a németek ultimátumban követelték a Memel-vidék visszaadását. Litvánia engedett. Röviddel ezután Lengyelország ellen is felléptek. 1939. április 22-24 között megkezdődtek Varsóban a bizalmas lengyel-litván tárgyalások a kisebbségi kérdésben, amelyek eredményesen zárultak. Mindkét fél kölcsönös diplomáciai segítséget ígért egymásnak, és május 8-13 között a litván hadsereg főparancsnoka Rastikis tábornok tett látogatást Lengyelországban. Létrehozták a kultúrális együttműködést, és bizonyos tekintetben a katonait is. A lengyel-német viszály tekintetében Litvánia kinyilvánította semlegességét, és nem hagyta magát rábeszélni a németektől, hogy Wilnoba meneteljen. Mint az ismeretes, mindkét állam sorsát két nagy szomszédjuk döntötte el. Az 1939. augusztus 23-i német-szovjet egyezmény szerint Litvánia a német érdekszférában találta magát, majd szeptember 28-án Moszkvában abban egyeztek meg, hogy átkerül a szovjet érdekszférába. A Szovjetunió Wilnot és körzetét átadta Litvániának, de 1940 júniusában az egész köztársaságot a Szovjetunióhoz csatolta. Fordította: Varga E. László